Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Vidnyánszky Attila, a teátrum igazgatója a Nemzeti Színház jövő évadát meghirdető sajtótájékoztatón egy fővárosi sétahajón 2017. május 9-én. A színház tizenegy bemutatót, köztük négy nagyszínpadi premiert tervez a 2017/2018-as szezonban.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Színházi olimpiára pályázik Magyarország

Magyarország szeretné megrendezni a Nemzetközi Színházi Olimpiát 2023-ban - közölte a budapesti Nemzeti Színház.

A közlemény szerint Szentpéterváron, az idei olimpiát záró sajtótájékoztatón Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója jelentette be Magyarország rendezési szándékát.

Madách Imre születésének kétszázadik évfordulója 2023-ban lesz, és a Nemzeti Színház abban az évben rendezi meg tizedik alkalommal a drámaíróról elnevezett nemzetközi színházi fesztiválját, a MITEM-et. A Nemzeti Színház reményei szerint a tizedik MITEM lehet a tizedik Nemzetközi Színházi Olimpia is egyben.

Mint írják, az olimpia alapítói és tanácsadó bizottságának tagjai - köztük Valerij Fokin, Teodorosz Terzopulosz és Szuzuki Tadasi - támogatják kandidálási szándékunkat, de végleges döntés csak a hivatalos ügymenet végén, a következő néhány hónapban várható.

A közleményben idézik Vidnyánszky Attilát, aki szerint színházi teljesítménye, színházi értékeinek gazdagsága alkalmassá teszi Magyarországot a Nemzetközi Színházi Olimpia megrendezésére.

"Még inkább bekerülhetünk a nemzetközi vérkeringésbe,

eszmét cserélhetünk más országok színházaival" - mondta, hozzátéve, hogy ez jó lehetőség lehet nemcsak a Nemzeti Színháznak, de más budapesti és vidéki színházaknak is, hiszen tervei szerint velük együtt fogadnák a világ legjobb társulatait.

Az idei Nemzetközi Színházi Olimpiát két ország két városa, az ötmilliós orosz metropolisz, Szentpétervár és egy japán falu - amely jelentős színházi központ - Toga rendezte. A több hónapon át tartó színházi világeseményen tizenöt ország harminc színháza mutatta be előadásait.

Magyarországot - az olimpiák történetében első hazai kőszínházként - a Nemzeti Színház képviselte. Szeptemberben a szentpétervári Alekszandrinszkij Színházban kétszer is eljátszotta a teátrum a Rocco és fivérei című produkciót azzal a reménnyel, hogy sikeres szereplés esetén nőnek az esélyek az olimpia megrendezésére.

Huszonöt éve a neves görög rendező, Teodorosz Terzopulosz egyesítette az olimpia eszméjét a színházzal, létrehozva a Nemzetközi Színházi Olimpiát. Alapítóként csatlakoztak Terzopuloszhoz a színházi világ olyan kiemelkedő alkotói, mint az amerikai Robert Wilson, az angol Tony Harrison, a spanyol Nuria Espert, a japán Szuzuki Tadasi, az orosz Jurij Ljubimov, a német Heiner Müller és a brazil Antunes Filho.

Az első színházi olimpiát 1995-ben a görögországi Delphoiban rendezték, majd Japán (Sizuoka), majd Oroszország (Moszkva), Törökország (Isztambul), Dél-Korea (Szöul), Kína (Peking), Lengyelország (Wroclaw) és India (Delhi) adott otthont az eseménynek. A 2019-es világesemény visszatért Japánba és Oroszországba, és először zajlott két országban párhuzamosan.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter kulcsfontosságú találkozóra utazik hétfőn

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Az okostelefonoktól a műholdakig számos modern technológia működése két kevéssé ismert alapanyagon is múlik. A gallium és a germánium neve ritkán kerül a címlapokra, szerepük mégis stratégiai jelentőségű. Előbbi egyes nagy teljesítményű chipekben, utóbbi többek között optikai szálakban és infravörös érzékelőkben kap helyet. Bizonyos felhasználási területeken helyettesítésük komoly technológiai nehézségekbe ütközik, ellátásuk ráadásul erősen egyetlen országtól, Kínától függ. Peking meghatározó termelői pozíciója így a gyárakon túl a világpolitikai tárgyalóasztaloknál is számít. Az export korlátozása egész iparágak számára jelenthet drágulást, késedelmet és bizonytalanságot. De hogyan alakult ki ez a függőség, és képes lehet-e a világ alternatív ellátási forrásokat teremteni?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×