A temetkezések a XXVI. dinasztia korából származnak, amelynek uralkodói Kr.e. 664 és 525 között igazgatták a Nílus-menti birodalom sorsát.

"Ezek a sírok eredetileg középosztálybeli óegyiptomi famíliáknak szolgáltak végső nyughelyül, ám a nevük nincs feltüntetve. A későbbiekben a sziklasírokat többször 'újrahasznosították', így rengeteg új információval szolgáltatnak a korabeli temetkezési szokásokról és hitvilágról" - hangsúlyozta a feltárásokat irányító Zahi Havasz, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője.

Az egyik temetkezés a legnagyobb, Szakkarában eddig feltárt komplexum: több helyiségből és folyosóból áll, amelyek a sziklában vájt csarnokhoz kapcsolódnak.

"Nem számítottunk arra, hogy új sírokat fedezünk fel ezen a területen. A leletek azt bizonyítják, hogy Szakkara jelentősége túlmutat az Óbirodalmon, ahol nem csupán a korai dinasztiák alatt temetkeztek. A most feltárt sírok sokat elárulhatnak a XXVI. dinasztia koráról is" - mutatott rá Havvasz.

Bár a sírokat többször feltörték, a római kor végén pedig kirabolták, számos koporsót, több emberi csontvázat, agyagedényeket, s mumifikálódott állatokat, köztük sólymokat fedeztek fel a régészek.

"Háborítatlan sírok nagyon nagy ritkaságnak számítanak egy ilyen jól ismert nekropoliszban, mint a szakkarai. Ennek ellenére a Szakkara még számos titkot rejt" - jegyezte meg Egyiptom főrégésze.

A Kairótól 20 kilométerre, délre fekvő szakkarai nekropolisz az ókori Egyiptom egykori fővárosának, Memphisznek az ősi temetkezési helye. A 7 kilométer hosszú ókori temetőt mintegy három évezreden át használták, uralkodók és alattvalóik egyaránt temetkeztek itt. Uralkodókat a II. dinasztia korától a XIII. dinasztiáig temettek ide, közülük a leghíresebb Dzsószer fáraó, akinek lépcsős piramisa Kr. e. 2650 körül épült.