Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
J.D. Vance amerikai alelnök az Orbán Viktor miniszterelnökkel a tárgyalásuk után tartott közös sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2026. április 7-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Indulnak az iráni béketárgyalások, megérkezett a J. D. Vance vezette amerikai delegáció

Megérkezett szombaton Iszlámábádba a J.D. Vance amerikai alelnök vezette amerikai delegáció, hogy iráni tisztviselőkkel tárgyaljon a Pakisztán közvetítésével létrejött, törékeny tűzszünet megerősítéséről és egy tartós megállapodás lehetőségéről. Ez az első ilyen amerikai-iráni egyeztetés a konfliktus kezdete óta.

A delegációk érkezése miatt a biztonsági erők lezárták a főváros több útját, és a lakosságot otthonmaradásra kérték.

Az amerikai delegációt Muhammad Isak Dár pakisztáni külügyminiszter, Aszim Munir vezérkari főnök és Mohszin Nakvi belügyminiszter fogadta.

A küldöttség tagjai között van Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner, Donald Trump elnök veje is.

A delegációt vezető amerikai alelnök az indulása előtt arra figyelmeztette Iránt, hogy „ne próbálja meg kijátszani az Egyesült Államokat”. A tárgyalások előtt Donald Trump így nyilatkozott: „Meglátjuk, mi történik. Katonailag le vannak győzve”.

Az iráni küldöttség, élén Baker Kalibaf parlamenti elnökkel, már korábban megérkezett Iszlámábádba, és pénteken találkozott Aszim Munir vezérkari főnökkel.

Kalibaf azt mondta: a megbeszélésekre csak akkor kerülhet sor, ha Libanonban tűzszünet van, és feloldják a befagyasztott iráni pénzügyi eszközöket.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a tárgyalások előtt nyomatékosította: országa „mély bizalmatlansággal” lép a tárgyalásokba, amit azzal indokolt, hogy Iránt a nukleáris tárgyalások idején kétszer is támadás érte. Teherán vissza fog vágni, ha újabb támadás éri – figyelmeztetett.

Mohammed Reza Aref iráni első alelnök azt mondta: megállapodásra akkor van esély, ha az amerikai fél az Egyesült Államok érdekeit tartja szem előtt, nem pedig Izraeléit.

A tárgyalásokon egyiptomi, szaúdi, kínai és katari tisztviselők is részt vesznek közvetítőként.

Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök a tárgyalásokat „sorsdöntő pillanatnak” nevezte.

A térségben közben továbbra is feszült a helyzet:

izraeli erők és a Hezbollah síita mozgalom fegyveresei szombaton is tűzharcot folytattak Dél-Libanonban.

Olivier Jankovec, az Airports Council International-Europe vezetője szombaton arra figyelmeztetett: a Hormuzi-szoros blokádja miatt három héten belül repülőgép-üzemanyaghiány alakulhat ki, ami az európai gazdaságot is érintheti. Az Európai Unió ugyanakkor közölte: egyelőre nincs közvetlen ellátási kockázat, de hosszabb távon problémák jelentkezhetnek.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×