Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
311.94
bux:
133627.53
2026. április 24. péntek György
Olajárak változásai.
Nyitókép: Getty Images / Petrus

Az ukránok kilőtték az orosz olajexport jó részét

Két balti-tengeri kikötő és egy, a közelükben lévő hatalmas olajfinomító elleni tömeges ukrán dróncsapások jelentős veszteséget okoztak Moszkvának.

A több mint egy hete kezdődött támadások következtében súlyos károk érték a Balti-tenger legnagyobb kikötőjét, a még épülőfélben lévő Uszty-Lugát. Az ukrán határtól mintegy 800 kilométerre északra található Primorszk kikötőjében ugyancsak komoly a pusztítás.

Mindkettő kiemelkedő jelentőségű az orosz olajexport szempontjából, ugyanis

2025-ben Uszty-Lugából a teljes kivitel 22 százaléka, Primorszkoból pedig 20 százaléka indult a vevők felé

– közölte a finnországi Centre for Research on Energy and Clean Air (Crea).

Márpedig a legfrissebb adatok szerint március 26-án és 27-én Oroszország balti-tengeri kikötőiben egyetlen hajót sem töltöttek meg olajjal. Ez volt az első olyan, két egymást követő nap, amikor teljesen leállt az orosz olajszállítás a Baltikumból, amióta 2022-ben kitört az ukrajnai háború.

A BBC arról számolt be, hogy a két kikötőről készült műholdas felvételeken óriási füstöt és tüzeket látni. A közelükben lévő Kirisi olajfinomítóban ugyancsak elképesztő pusztítást mutatnak fényképek. A brit média cég ezek alapján biztosra veszi:

Primorszk – legalább nyolc olajtároló megsemmisült vagy megrongálódott

Uszty-Luga – legalább nyolc olajtartály megsemmisült vagy megrongálódott

Kiriszi – legalább két tartály megrongálódott

A földfelszín hőforrásait figyelő NASA műhold, a „FIRM” azt érzékelte, hogy Primorszkban hétfőn reggel, Uszty-Lugában pedig még aznap kora délután is heves tüzek tomboltak. Ezzel szemben a Leningrádi körzet kormányzója azt állította, hogy a tüzeket már vasárnap eloltották. Alekszander Drozgyenko azt is közölte, hogy a támadásokban senki sem sérült meg.

Az ukrán drónegységek parancsnoka, a magyar származású Robert Brovgyi (Bródi Róbert) azt nyilatkozta, hogy március 23-28 között sorozatos támadásokat intéztek a balti-tengeri orosz olajexport három kulcsfontságú létesítménye ellen. A „Magyar" becenevű katonatiszt szerint arra törekszenek, hogy a dróncsapásokkal hátráltassák az Ukrajnát támadó orosz alakulatok üzemanyag-ellátását és minél nagyobb kárt okozzanak az olajkivitelben. Az ukrán hadsereg úgy értesült, hogy főleg a kiriszi finomítóból szállítják a benzint és a gázolajat a fronton harcoló csapatokhoz.

A már idézett finnországi kutatóintézet ezt azzal egészítette ki: nyilván az ukránok másik célja az, hogy visszavágják azt a jelentős többletbevételt, amit az oroszok az Öböl-válság miatt hirtelen felszökött olajárakon keresnek. A Crea számításai azt mutatják, hogy Moszkva március utolsó három hetében majdnem kilenc és fél milliárd dollárnyi (kb. 3160 milliárd forintnyi) extraprofitot zsebelt be.

Volodimir Zelenszkij el is árulta, hogy

a Kijevvel szövetséges államok a napokban azt kérték, hogy ne támadják tovább az orosz olajlétesítményeket, mert azzal csak még jobban felnyomják az árakat.

Az ukrán elnök azonban azt válaszolta, hogy mindaddig folytatják a dróncsapásokat, ameddig Oroszország nem hagy fel az ukrán kritikus infrastruktúra rombolásával.

Az egyik brit biztonságpolitikai elemző központ munkatársa azt mondta a BBC-nek, hogy az amerikaiak előbb-utóbb mégiscsak ráveszik az ukránokat a támadások felfüggesztésére. Alexander Lord úgy fogalmazott: minél tovább tart az Irán elleni háború, annál valószínűbb, hogy „az Egyesült Államok nyomást fog gyakorolni Ukrajnára. Washingtonnak is az lenne az érdeke, hogy az ukránok leállítsák ezeket a célzott csapásokat, mert ezzel segíthetnek visszaszorítani az olajárakat.”

Címlapról ajánljuk
„Túl sok tanóra, túl sok tantárgy” – részletesen beszélt a terveiről Lannert Judit, a jövendő oktatási miniszter

„Túl sok tanóra, túl sok tantárgy” – részletesen beszélt a terveiről Lannert Judit, a jövendő oktatási miniszter

Új alaptantervet és kevesebb kompetenciamérést szeretne Lannert Judit, akit Magyar Péter az új Tisza-kormány oktatási minisztereként mutatott be. Egyik fő feladatának a gyerekek és oktatók leterheltségének csökkentését látja, mint mondta, „úgy nem lehet 21. századi oktatást csinálni, hogy sokféle tantárgyat kell tanítani. Sok a tantárgy, amit sok órában tanítanak” – fogalmazott. Lannert Judit miniszterként megszüntetné a teljesítményértékelési rendszert és a „kompetenciamérés-cunamit”. Csak a 6., 8. és 10. évfolyamokban tartana felméréseket. Lannert elmondta, hogy a későbbiekben teljesen átalakítják a tankerületi rendszereket is. A tankötelezettséget 16-ról 18 évre emelik, és visszahozzák a szabad tankönyvválasztást.
inforadio
ARÉNA
2026.04.24. péntek, 18:00
Krausz Ferenc
Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×