Infostart.hu
eur:
365.37
usd:
317.13
bux:
146563.2
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Olajárak változásai.
Nyitókép: Getty Images / Petrus

Az ukránok kilőtték az orosz olajexport jó részét

Két balti-tengeri kikötő és egy, a közelükben lévő hatalmas olajfinomító elleni tömeges ukrán dróncsapások jelentős veszteséget okoztak Moszkvának.

A több mint egy hete kezdődött támadások következtében súlyos károk érték a Balti-tenger legnagyobb kikötőjét, a még épülőfélben lévő Uszty-Lugát. Az ukrán határtól mintegy 800 kilométerre északra található Primorszk kikötőjében ugyancsak komoly a pusztítás.

Mindkettő kiemelkedő jelentőségű az orosz olajexport szempontjából, ugyanis

2025-ben Uszty-Lugából a teljes kivitel 22 százaléka, Primorszkoból pedig 20 százaléka indult a vevők felé

– közölte a finnországi Centre for Research on Energy and Clean Air (Crea).

Márpedig a legfrissebb adatok szerint március 26-án és 27-én Oroszország balti-tengeri kikötőiben egyetlen hajót sem töltöttek meg olajjal. Ez volt az első olyan, két egymást követő nap, amikor teljesen leállt az orosz olajszállítás a Baltikumból, amióta 2022-ben kitört az ukrajnai háború.

A BBC arról számolt be, hogy a két kikötőről készült műholdas felvételeken óriási füstöt és tüzeket látni. A közelükben lévő Kirisi olajfinomítóban ugyancsak elképesztő pusztítást mutatnak fényképek. A brit média cég ezek alapján biztosra veszi:

Primorszk – legalább nyolc olajtároló megsemmisült vagy megrongálódott

Uszty-Luga – legalább nyolc olajtartály megsemmisült vagy megrongálódott

Kiriszi – legalább két tartály megrongálódott

A földfelszín hőforrásait figyelő NASA műhold, a „FIRM” azt érzékelte, hogy Primorszkban hétfőn reggel, Uszty-Lugában pedig még aznap kora délután is heves tüzek tomboltak. Ezzel szemben a Leningrádi körzet kormányzója azt állította, hogy a tüzeket már vasárnap eloltották. Alekszander Drozgyenko azt is közölte, hogy a támadásokban senki sem sérült meg.

Az ukrán drónegységek parancsnoka, a magyar származású Robert Brovgyi (Bródi Róbert) azt nyilatkozta, hogy március 23-28 között sorozatos támadásokat intéztek a balti-tengeri orosz olajexport három kulcsfontságú létesítménye ellen. A „Magyar" becenevű katonatiszt szerint arra törekszenek, hogy a dróncsapásokkal hátráltassák az Ukrajnát támadó orosz alakulatok üzemanyag-ellátását és minél nagyobb kárt okozzanak az olajkivitelben. Az ukrán hadsereg úgy értesült, hogy főleg a kiriszi finomítóból szállítják a benzint és a gázolajat a fronton harcoló csapatokhoz.

A már idézett finnországi kutatóintézet ezt azzal egészítette ki: nyilván az ukránok másik célja az, hogy visszavágják azt a jelentős többletbevételt, amit az oroszok az Öböl-válság miatt hirtelen felszökött olajárakon keresnek. A Crea számításai azt mutatják, hogy Moszkva március utolsó három hetében majdnem kilenc és fél milliárd dollárnyi (kb. 3160 milliárd forintnyi) extraprofitot zsebelt be.

Volodimir Zelenszkij el is árulta, hogy

a Kijevvel szövetséges államok a napokban azt kérték, hogy ne támadják tovább az orosz olajlétesítményeket, mert azzal csak még jobban felnyomják az árakat.

Az ukrán elnök azonban azt válaszolta, hogy mindaddig folytatják a dróncsapásokat, ameddig Oroszország nem hagy fel az ukrán kritikus infrastruktúra rombolásával.

Az egyik brit biztonságpolitikai elemző központ munkatársa azt mondta a BBC-nek, hogy az amerikaiak előbb-utóbb mégiscsak ráveszik az ukránokat a támadások felfüggesztésére. Alexander Lord úgy fogalmazott: minél tovább tart az Irán elleni háború, annál valószínűbb, hogy „az Egyesült Államok nyomást fog gyakorolni Ukrajnára. Washingtonnak is az lenne az érdeke, hogy az ukránok leállítsák ezeket a célzott csapásokat, mert ezzel segíthetnek visszaszorítani az olajárakat.”

Címlapról ajánljuk
Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Péntektől fellélegezhetünk, de komoly tanulságokat kell levonni.

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

A Mol a 2022-es energiaválság óta nem látott teljesítményt nyújtott az idei második negyedévben. A feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmens eredménye jócskán meglepte az elemzőket – a bombateljesítmény elsősorban a rekord szintre ugró marzsoknak volt köszönhető, de a termékkihozatal normalizálódása és az orosz olaj újbóli érkezése is segített. Az Upstream is több éve nem látott eredményt szállított, összességében pedig története harmadik legerősebb negyedévét zárta a Mol: a legfontosabb eredménysoron 27 százalékkal, nettó profitban pedig közel 60 százalékkal múlta felül az elemzői várakozásokat. Megnéztük, miből jött össze a váratlanul nagy dobás, és mennyire fenntartható a kiugró teljesítmény.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×