Ezek a létesítmények a Balti-tenger keleti csücskében vannak, Primorszk a Finn-öbölnek kicsit már az északi részén, de nagyon közel Szentpétervárhoz. Uszty-Luga a Finn-öböl déli oldalán van, a határ felé – mondta el Deák András, aki a létesítmények jelentőségéről is beszélt InfoRádióban.

Az orosz nyersolaj- és olajtermék-kivitel durván 30 százaléka, talán az egyharmada ment át 2025-ben ezeken a területeken.

Ezen kívül a fekete-tengeri és a távol-keleti kivitel az, ahol vannak jelentősebb kikötők. Tehát viszonylag nagy tételt ért most súlyos csapás – magyarázta a szakértő, hozzátéve: a távol-keleti kikötők sokkal nagyobb forgalmat folytatnak az utóbbi időben, hisz onnan Kínába és Indiába irányul a kivitel.

A kérdésre, hogy miért pont most és miért pont itt csaptak le az ukránok, a szakértő azt mondta: valószínűleg találtak egy rést az orosz légvédelmen. Ezek a bombázások, amikor finomítókat és különböző tranzit infrastruktúrát támadtak az ukránok, csak a jéghegy csúcsa. Az orosz légvédelem nagyon hatékony, csupán a drónok és az egyéb repülő szerkezetek pár százaléka jut át rajta. Uszty-Lugát talán ötször is bombázták az elmúlt tíz napban, Primorszkot is többször. Ez a mostani ukrán siker azt jelenti, hogy valahol tömegesen át tudnak jutni, és az orosz légvédelem nem kapja el őket. Most az a kérdés, hogy az orosz légvédelem ezt a rést, bárhol is legyen, be tudja-e foltozni – mondta Deák András. Találgatások vannak,

az oroszok azt állítják, hogy a drónok NATO-légtérből jönnek be.

Persze ez a légvédelem hatékonysága szempontjából nem érv, akkor is el kéne tudniuk kapni őket. De a szakértők egy része azt mondja, hogy valószínűleg a határzónán keresztül, a határ mentén mennek föl a drónok, és ott az oroszok és a NATO-országok sem bántják őket – tette hozzá.

A csapások 800 kilométerre történtek Ukrajnától. „Azt eddig is tudtuk, hogy ezek a drónok akár 2000 kilométerre is el tudnak menni, tehát a finomítókat az ukránok egészen nagy stratégiai mélységben elérik, úgyhogy valószínűleg Ukrajnából is el el lehet indítani ilyen csapásokat” – hangsúlyozta.

Az alternatív megoldás az lenne, és ilyet is láttunk már az ukránoktól, hogy egy titkosszolgálati akció keretében orosz területről indítanak valahol, akár a Távol-Keleten, drónt. Úgy gondolom, hogy ilyet tömegesen nem tudnak megcsinálni az orosz területen, úgyhogy ezek a csapásmérő drónok valószínűleg Ukrajnából jönnek, valahol átmennek az orosz légvédelmen és úgy tudnak kárt okozni – véli a szakértő.

Ukrajna azt állítja, hogy innen látják el az orosz harcoló felek egy részét részét olajjal. Ennek kapcsán Deák András azt mondta, ez meglepő állítás. „Ezek exportterminálok, kifejezetten az a jelentőségük, hogy külföldre menjen innen az olaj. Esetleg a finomítók lehetnek ilyenek, de úgy gondolnám, hogy

inkább a központi térségben és a déli részen működő finomítók látják el az orosz hadsereget. Nem tudok erről, és nem is tartom életszerűnek”

– fogalmazott.

Kérdéses, hogy a csapások mekkora kárt okoztak Moszkvának. A helyzetet különösen bonyolulttá teszi, hogy az iráni háború óta jelentősen emelkedett az olaj világpiaci ára, így az orosz Ural típusú olajé is.

„Kiderül, hogy mekkora a kár. Az biztos, hogy például a Primorszk finomító pár napra teljes egészében leállt, ami nagyon nagy ukrán siker. De a károk becsléséhez tudni kéne egyrészt azt, hogy mit lőttek szét pontosan, és hogy ez mennyire pótolható. Eddig azt láttuk, hogy az oroszok nagyon gyorsan tudták pótolni, ami megsérült, kezdetben, egész tavaly őszig egyébként az ukránok is. Egész egyszerűen leszereltek valahonnan egy ugyanolyan eszközt, átvitték és fölszerelték ott. De az is kérdés, hogy mennyire tudják átirányítani a forgalmat. Ez a három az a tényező, ami számít. Én ezért mindig azt mondom, hogy ilyenkor várni kell, meg kell várni a rákövetkező hónap statisztikáit, és meg kell nézni, hogy mekkora a csökkenés. Valamennyi biztosan lesz, de hogy ez egyszámjegyű, 10-20-30 százalék, vagy esetleg ennél több, azt meglátjuk – mondta.

„Az orosz költségvetés köszöni szépen, jól van, hála az iráni háborúnak és a Hormuzi-szoros lezárásának”

– fogalamzott a szakértő, hozzátéve: különben nem is a hagyományos exportbevétel a legnagyobb, hanem ami perdöntő volt, hogy a korábbi fél év szankcióinak és a túltermelésnek hála, hatalmas mennyiségű orosz olaj ragadt kinn a tengereken, illetve az orosz depókban, amiből most busás haszonnal adtak el.

„Ezt nem tudták eladni az oroszok, és a dolog az év elején egészen rosszul nézett ki. De az iráni háború óta, egy hónap alatt most nagyon magas áron el tudtak adni nagy mennyiséget. Csak önmagában ez a tétel az orosz nemzeti össztermék egy százaléka. Ez most egy hónap alatt az ölükbe hullott, és ha ez a helyzet tartósan fennmarad, akkor nem lesznek gondok az orosz költségvetésben, ez az év már így is megvan nekik” – mondta Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádióban.