Több mint két év szünet után újult ki a vulkáni működés januárban, majd februárban az Indiai-óceán nyugati felén található, francia fennhatóságú Réunion szigetén. A 41 napon át tartó működés eredményeképpen kiömlő kőzetolvadék 8,5 hektárral növelte meg a sziget területét – számolt be az Infostartnak Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az MTA rendes tagja, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára.

A 2056 méter tengerszint feletti magasságban lévő kitörési helyszínről csorogtak le a lávafolyamok a meredek, óceánoldali lejtőn. Március 13-án a láva keresztezte az RN2 autóutat, majd két nappal később már az óceánba ömlött. A kitörés most megállt, de nem kizárt, hogy rövidesen újra elindul – ismertette a szakértő.

Hozzátette, hogy az óceánok területén lévő szigetek többsége vulkáni működéssel jött létre. Ilyenek a Hawaii-szigetek, a Kanári-szigetek, a Zöld-foki szigetek, az Azori-szigetek és Izland is. Néhány tízezer, néhány százezer év alatt az óceáni aljzatról épülő vulkán víz fölé bukkanhat és sziget, új szárazföld jöhet létre. Az óceáni szigetek növekedése jelenleg is zajlik, bár nem túl gyakran látható ez a különleges esemény. A Nagy-szigeten 2018-ban történt jelentős vulkáni működés például 875 hektár új szárazföldet hozott létre. A 2021-ben La Palma szigetén (Kanári-szigetek) zajló lávaöntő kitörés 48 hektárral gyarapította a sziget kiterjedését.

A Réunion-sziget a Föld egyik legaktívabb vulkáni területe, a kitörések sok szempontból hasonlóak a hawaii Nagy-szigeten zajló működéshez. A sziget délkeleti részén található Piton de la Fournaise (Tűzkemence csúcs) területén hasad fel a felszín és csap fel lávaszökőkút, ami kisebb-nagyobb vulkáni kúpokat épít. A kapcsolódó, több mint 1000 Celsius fokos bazalt lávafolyamok többnyire a vulkáni területen belül maradnak, azonban ha keleti irányba folynak, akkor a meredek óceánoldali lejtőn leereszkedve átvághatják a parti településeket összekötő RN2 autóutat. Ez történt 2007-ben és most március 13-án ez újra bekövetkezett – említette meg a szakértő.

Március 13-án a lávafolyamok több mint 300 méter hosszon keltek át az autóúton, sok esetben több méteres vastagságban

– magyarázta Dr. Harangi Szabolcs. Hozzátette, hogy március 15-én éjjel pedig elérték az óceánt is.

Mint írta, a kis viszkozitású, azaz hígan folyós bazaltos láva többnyire csatornákban folyik, amelyek tetején lévő lávakéreg jól szigetel, így a kőzetolvadék szinte hűlés nélkül is meg tud tenni akár több kilométer távolságot. A helyi vulkánobszervatórium szakemberei hőmérsékletméréseket is végeztek az óceánparton kialakult lávadeltán. Az izzó kőzetolvadék itt 1130 Celsius fokos volt, pedig mintegy 7 kilométer távolságot tett meg a kitörési központtól. Ez azt jelenti, hogy szinte alig csökkent a hőmérséklete a lávacsatornában. Innen kisebb-nagyobb lávanyelvekben buggyant a felszínre, a rajta kialakult lávabőr meggyűrődve pedig különleges kötélláva-felszínt alkotott.

Habár a láva és a hideg óceánvíz keveredése piciny kőzetüveg-szilánkokat is tartalmazó savas gőzfelhőt hozott létre, az érdeklődés a sziget új szárazföldjének születése iránt óriási volt. Nem csak a helyi lakosok özönlöttek a kitörés helyszínére, hanem rengeteg turista is, ami nem kis gondot okozott az elmúlt napokban, hetekben.A vulkáni működés március 25-én, helyi idő szerint délután hirtelen leállt, azonban egyelőre nem mondható ki, hogy vége ennek a különleges vulkáni működésnek – írta a geológus-vulkanológus.

Hangsúlyozta, hogy vannak ugyanis példák arra (a Réunion szigeten például 2015. augusztusában), hogy egy ilyen vulkánkitörés néhány napos szünet után, újult erővel folytatódhat. Ezért a vulkánobszervatórium szakemberei továbbra is napi 24 órában figyelik a jeleket, a földrengéseket, a magma mozgására utaló földremegés-kilengést és a vulkán felszínének púposodását. Negyvenegy nap alatt közel 25 millió köbméter láva folyt ki. Ez messze elmarad a sziget történelmi idők egyik legnagyobb kitörésétől, ami 2007-ben történt. Akkor több mint 200 millió köbméter láva terült szét a felszínen, és a sziget szárazföldje 40 hektárral gyarapodott.