Infostart.hu
eur:
357.37
usd:
313.58
bux:
142467.45
2026. július 13. hétfő Jenő
A neon tube graph in a communist style room
Nyitókép: Jonathan Kitchen/Getty Images

Remeg a világgazdaság, hétfő reggel is meredeken nőtt az olaj ára az iráni háború miatt

Jelentősen megugrott a kőolaj ára hétfőn a közel-keleti konfliktus eszkalációja és a Hormuzi-szoros körüli szállítási zavarok miatt, ami ellátási hiánytól való félelmet keltett a piacokon.

Közép-európai idő szerint hétfő reggel fél hatkor az amerikai könnyűolaj, a WTI jegyzése hordónként (159 liter) 115,13 dolláron állt, ami 26,66 százalékos emelkedésnek felel meg. Ez 2020 áprilisa óta a legnagyobb egynapos emelkedés, és a 2022 júniusa óta legmagasabb árszint a múlt heti 35,6 százalékos emelkedés után.

Az északi-tengeri Brent olaj ára hordónként 115,91 dolláron állt reggel fél hatkor, 25,05 százalékos napi emelkedéssel, ami szintén 2022 júniusa óta a legmagasabb szint.

Ez a legnagyobb egynapos emelkedés 2020 áprilisa óta, és a legmagasabb árszint 2022 júniusa óta. A Brent ára az elmúlt héten 27 százalékkal emelkedett.

A drágulást elsősorban az váltotta ki, hogy a Közel-Keleten több jelentős termelő visszafogta kitermelését, miközben a tankerek a harcok miatt továbbra is kerülik a globális olajkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szorost.

Irak három déli olajmezőjén a termelés mintegy 70 százalékkal esett vissza, Kuvait pedig szintén csökkentette kitermelését, és vis maior helyzetet hirdetett. Korábban Katar is visszafogta LNG-termelését, ami tovább szűkíti az energiahordozók globális kínálatát.

Elemzők szerint az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia is termeléscsökkentésre kényszerülhet, mivel a Hormuzi-szoroson átmenő export akadozása miatt gyorsan telnek a tárolókapacitások. A JPMorgan vezető közgazdásza, Bruce Kasman arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus elhúzódása esetén az olaj ára akár 120 dollár fölé is emelkedhet, ami a világgazdaságot recesszióba sodorhatja.

A gyors áremelkedés megrázta a pénzpiacokat is: Ázsiában a tőzsdék jelentős eséssel reagáltak, miközben a befektetők az infláció gyorsulásától és a globális növekedés lassulásától tartanak.

Címlapról ajánljuk
Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Magyar Péter miniszterelnök 13 órakor beszédet mond napirend előtt, a képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Az energiaárak újabb megugrása stagflációs csapdába szorítja az eurózónát: az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése 2026-ra már egy százalék alatti növekedést vár, miközben az infláció 3 százalékra gyorsulhat. Idén még enyhe költségvetési élénkítés rajzolódik ki a növekvő védelmi kiadásokból és az energiatámogatásokból, mivel azokat részben ellensúlyozza az uniós helyreállítási alap (RRF) utolsó pénzeinek felhasználása. De 2027-ben az RRF kifutása és a fiskális szabályok visszatérése akár a GDP 0,5 százalékának megfelelő megszorítást hozhat. Az Európai Bizottság elemzői figyelmeztetnek, hogy az általános árkompenzáció költséges és inflációgerjesztő, ezért a támogatásoknak célzottnak, ideiglenesnek és kivezethetőnek kell lenniük. Magyarországot különösen súlyosan érinti a helyzet, mivel a magas költségvetési hiány, az uniós SAFE-hitelből való kiszorulás és az eurózóna lassulása egyszerre szűkíti a mozgásteret.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×