Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 29. szombat Beatrix, Erna
Donald Trump amerikai elnök (k), miután aláírta az általa kezdeményezett Béketanács alapokmányát az 56. Világgazdasági Fórumon a svájci Davosban 2026. január 22-én. Az alapító okiratot mások mellett Orbán Viktor miniszterelnök is aláírta.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

„Az átalakuló világrend egyik új, fontos intézménye lehet” – jön Donald Trump Béketanácsának alakuló ülése

A Béketanács az ENSZ-szel konkuráló intézmény lesz, de nem valószínű, hogy Donald Trump el akarná ijeszteni a nyugat-európai NATO-tagállamokat – fogalmazott Törcsi Péter az InfoRádió GeoTrendek című műsorában. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke szerint kifejezetten erős harmadik világbeli részvétel lesz az új tanácsban, ami garancia lehet arra, hogy a Közel-Keleten túl más régiókban jelentkező konfliktusokat is hatékonyan lehessen rendezni a jövőben.

Csütörtökön Washingtonban tartja alakuló ülését a Donald Trump által alapított Béketanács. A tanácskozáson várhatóan főleg a gázai háború utáni rendezésről és újjáépítésről lesz szó. Az alakuló ülésen Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vesz.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke az InfoRádió GeoTrendek című műsorában azt mondta, a Béketanács létrehozása „messzebbre vezet” annál, hogy csak aktuális geopolitikai problémákra, konfliktusokra keressen hatékony megoldásokat. Mint fogalmazott, nemcsak arról van szó, hogy a Gázai övezet vonatkozásában legyen egy olyan intézmény, amely valóban elősegítené a békét Izrael és a különböző palesztin hatóságok között, hanem Donald Trump azért alapította meg ezt a testületet, hogy hosszabb távon is segítséget nyújtson vagy produktív közvetítő legyen hasonló helyzetekben.

Törcsi Péter kiemelte: a tervek szerint a Béketanácsot nemcsak a nyugati világ meghatározó országai működtetik majd, hanem

kifejezetten erős harmadik világbeli részvétel is lesz, ami egyfajta garancia lehet arra, hogy a Közel-Keleten túl más régiókban jelentkező konfliktusokat is rendezni lehessen a jövőben.

Hozzátette: a Béketanács „az átalakuló világrend egyik legújabb intézménye lesz”. Felhívta a figyelmet fontos előzményként arra, hogy Donald Trump amerikai elnök a megválasztása után meglehetősen intenzíven kezdett el állást foglalni és fellépni a korábbi status quóval szemben, a szavakat pedig tettek követték. Az amerikai elnök csaknem harminc különböző nemzetközi testületből, intézetből, a többi között az ENSZ szakosított szerveiből is kiléptette az Egyesült Államokat.

Törcsi Péter szerint Donald Trump ezekkel a lépésekkel egyértelmű üzenetet fogalmazott meg, amely szerint a második világháború lezárásának egyik kiemelt intézkedéseként létrehozott

ENSZ, illetve annak Biztonsági Tanácsa nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az elmúlt két évtizedben.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke úgy véli, a Béketanács az ENSZ-szel konkuráló intézmény lesz, de nem gondolja azt, hogy Donald Trump el akarná ijeszteni a hagyományos értelemben vett szövetségeseit, konkrétan a nyugat-európai NATO-tagállamokat.

Törcsi Péter kitért arra is, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter a múlt heti, müncheni biztonságpolitikai konferencián egy „nagyon kritikus beszédet” mondott, és elsősorban azokat „az értékbeli hiányosságokat, kulturális elgyengüléseket rótta fel”, melyeket Nyugat-Európával kapcsolatban tapasztalt az elmúlt egy-két évtizedben. Ugyanakkor az elemző szerint Marco Rubio inkább a partnerséget, az Európával való együttműködés megújítását hangsúlyozta, és sokkal barátságosabb, békülékenyebb hangot ütött meg, mint JD Vance amerikai alelnök a 2025-ös müncheni konferencián.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke szerint az amerikai külügyminiszternek ezzel az is lehetett a célja, hogy ösztökélje a nagy európai NATO-tagországokat a Béketanácsban való részvételre, illetve partnerekként támogassák az Egyesült Államokat a béketörekvéseiben, nemcsak a Gázai övezettel kapcsolatban, hanem akár Ukrajna esetében vagy más olyan konfliktusgócpontok esetében, ahol még lehetnek nagyon éles ellentétek a következő időszakban.

A teljes beszélgetést szerda este hét órától az InfoRádió GeoTrendek című műsorában hallgathatják meg.

(A nyitóképen: Donald Trump amerikai elnök, miután aláírta az általa kezdeményezett Béketanács alapokmányát az 56. Világgazdasági Fórumon a svájci Davosban, 2026. január 22-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: Mohács után 500 évvel még mindig itt vagyunk, a történelmünk a talpra állások története

Magyarország elvesztett egy sorsdöntő csatát, de nem tűnt el: ma is itt vagyunk, magyarul beszélünk, és újra talpra állunk – mondta Magyar Péter miniszterelnök szombaton, a mohácsi csata 500. évfordulóján tartott megemlékezésen. Két napig tartanak a programok.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Tisza-kormány: a választók is ítéletet mondtak Unger Anna megválasztásáról, ma elkészül a paksi fenékküszöb első üteme

Tisza-kormány: a választók is ítéletet mondtak Unger Anna megválasztásáról, ma elkészül a paksi fenékküszöb első üteme

Az Országgyűlés pénteken megválasztotta Unger Anna Rózát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére, a döntés azonban komoly politikai és szakmai vitát váltott ki. A kormány azt is bejelentette, hogy Tasnády Katalin főügyészségi ügyész lehet az új korrupcióellenes hivatal nyomozati elnökhelyettese. Az új hivatal feladata a közpénzek eltulajdonításának feltárása és a vádemelés kezdeményezése lesz, miközben Unger Anna szerint akár 20–60 ezer milliárd forintnyi közpénz kerülhetett magánkézbe az elmúlt évtizedekben. Magyar Péter miniszterelnök őszre átfogó jogszabály-módosításokat és igazságügyi reformot ígért az elszámoltatási ügyek felgyorsítása érdekében. A miniszterelnök bejelentette, hogy a tervezettnél előbb, már most szombaton elkészül a paksi fenékküszöb első építési üteme, a Duna teljes szélességében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×