Csütörtökön Washingtonban megtartották a Donald Trump kezdeményezésére létrejött Béketanács alakuló ülését, amelyen Orbán Viktor is részt vett. A tanácskozáson Jasper Jeffers amerikai vezérőrnagy, a Nemzetközi Stabilizációs Erő (ISF) parancsnoka kijelentette: öt ország (Indonézia, Marokkó, Kazahsztán, Koszovó, Albánia) már biztosan hozzájárul csapatokkal is a palesztin lakosságú Gázai övezetbe telepítendő nemzetközi erőkhöz, míg Egyiptom és Jordánia a rendőrség kiképzését vállalta. Az amerikai tábornok tájékoztatása szerint az ISF-et először a Gázai övezet déli részén található Rafahba fogják telepíteni, ahol rendőrségi erőket fognak kiképezni, majd onnan „szektorról szektorra” ki fogja terjeszteni tevékenységét. Hozzátette: a hosszú távú tervek között szerepel, hogy 20 ezer ISF-katona kiképez majd 12 ezer rendőrt a palesztinok lakta térségben.

A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője az InfoRádióban elmondta: a Béketanácsnak strukturálisan három szintje van. A legfelső szinten van maga a nemzetközi szervezet, ami magába foglal különböző országokat, amelyeknek vezetőivel Donald Trump jó kapcsolatot ápol. Az alakuló ülésén több mint 40 ország képviseltette magát, jelentős részük állam- vagy kormányfői szinten, egy részük megfigyelőként. A struktúrában a második szinten a Gázai Végrehajtó Bizottság található, ami egy nemzetközi csoport. Ennek tagja többek között Jared Kushner, az amerikai elnök veje, az Ábrahám-egyezmények letárgyalója, Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti különmegbízottja, Tony Blair korábbi brit miniszterelnök, továbbá képviselteti még magát a bizottságban mások mellett Törökország és Katar is. Sayfo Omar kiemelte: több olyan ország képviselői is helyet kaptak ebben a testületben, akik a remények szerint ráhatással lehetnek a gázai eseményekre, illetve adott esetben a Hamászra is nyomást tudnak majd gyakorolni.

Az említett két szervezet alatt található egy harmadik, úgynevezett technokrata szervezet, a Nemzeti Bizottság Gáza adminisztrációjáért nevű kollektíva. Utóbbinak az lesz a feladata, hogy végrehajtsa azokat az utasításokat, amelyeket a Gázai Végrehajtó Bizottságtól kap. A Gázai övezet adminisztrációjáért felelős bizottság helyi palesztin emberekből áll, részben gázaiakból, de nagyobbrészt olyan ciszjordániaiakból, akik korábban a helyi kormányzatban technokrataként voltak jelen. Sayfo Omar megfogalmazása szerint közülük többen is másodvonalas politikusok, akik

„nincsenek benne különösebben a palesztin pártpolitikában”, így azt remélik tőlük, hogy elfogadhatók lesznek a gázai lakosság számára is.

Az elemző emlékeztetett, hogy Donald Trump mintegy négy hónappal ezelőtt utasította tűzszünetre a feleket, és most már a második fázisa tart a konfliktus rendezésének. Azt gondolja, ez a „legkeményebb” periódus, itt jelentkezik a legtöbb vitatott pont, hiszen előzetesen erre a fázisra tervezték a Hamász lefegyverezését, valamint az izraeli hadsereg kivonulását a Gázai övezet területének azon 53 százalékáról, ahol még jelen van, továbbá elviekben meg kellene kezdődniük az újjáépítéseknek is a térségben.

A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője úgy fogalmazott, „számos problémás elem van a rendszerben”, de közülük a legnehezebb kérdés a Hamász lefegyverezése. A korábbi megállapodás szerint az iszlamista szervezetnek át kellene adnia azon fegyvereit, amelyekkel veszélyt jelent Izraelre, egyebek mellett például rakétákat. A Hamász azonban ragaszkodik a könnyű fegyverzetéhez, ugyanis ha feladná azokat, akkor az elemző szerint a szervezet és az azt támogató klánok, családok ki lennének szolgáltatva a gázai politikai ellenfeleiknek. Úgy véli, ebben a kérdésben tényleges befolyásuknak köszönhetően elsősorban az Egyesült Arab Emírségek, Törökország, Katar és Egyiptom tud nyomást gyakorolni a Hamászra. Egyelőre azonban nem látszik kész forgatókönyv arra, hogy a Hamász lefegyverezése milyen ütemben valósulhatna meg

Sayfo Omar szintén „problémás pontnak” tartja, hogy az sem látszik, kik fogják fenntartani a rendet a Gázai övezetben. A Béketanács csütörtöki alakuló ülésén Indonézia, Marokkó, Albánia, Kazahsztán és Koszovó beleegyezett abba, hogy együtt összesen 20 ezer rendfenntartó katonát küldenek a Gázai övezetbe. A konkrét felhatalmazásukra még várni kell, mint ahogyan az sem ismert még részletekre lebontva, hogy pontosan mit kell majd tenniük. Azt viszont megerősítették az érintettek, hogy már mintegy kétezer fiatal palesztin jelentkezett rendőri szolgálatra, illetve kiképzésre, melyet Jordánia és Egyiptom irányít. Csakhogy az elemző szerint legalább ötezer jelentkezőre lenne szükség, úgyhogy „nem lehet azt mondani, hogy tolonganának”. Úgy véli,

a jelenlegi gazdasági helyzetben „ez egy jó bevételi forrás lenne a gázai palesztin fiataloknak”, de érthető a visszafogottság és az óvatosság a részükről, hiszen még nem történt meg a Hamász lefegyverezése,

és még nem látszik, hogy az iszlamista szervezet milyen mértékben lesz jelen a Gázai övezetben a következő időszakban.

Sayfo Omar szerint az említetteken kívül számos bürokratikus akadálya is van annak, hogy rendezni lehessen a konfliktust a térségben. Hozzátette: a Hamász nemcsak egy politikai szervezet, hanem nagyon jelentős társadalmi befolyása is van, a támogatói pedig nem elsősorban konkrét személyek, hanem klánok, nagyobb családok. Ezekkel az emberekkel pedig szükségszerűen számolni kell a Gázai övezetben.

Azt gondolja, ahhoz, hogy békés módon történhessen meg az átmenet, érdekeltté kellene tenni a Hamászt támogató családokat abban, hogy legyenek nyitottak a megegyezésre a másik fél irányába, és ne támogassák a továbbiakban a terrorszervezetet. „Ez azonban komoly kihívásokkal jár, és ehhez nem elég a pénz, nem elég az erő, hanem informális egyezkedésekre és alkukra is szükség lesz” – összegzett a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.