Infostart.hu
eur:
355.18
usd:
307.72
bux:
134382.47
2026. június 9. kedd Félix
Hozzátartozóik szabadon bocsátását várják emberek az El Rodeo börtönnél a Caracas keleti szomszédságában levõ Guatiréban 2026. január 12-én. Delcy Rodríguez ügyvivõ venezuelai elnök kormánya bejelentette, hogy ezen a napon 116 politikai foglyot engedett szabadon, akiket a börtönhatóságok szerint az alkotmányos rend megzavarása és az ország stabilitása aláásásának vádjával börtönöztek be.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Miguel Gutiérrez

Nagy Sándor Gyula: az USA azt akarja, hogy a venezuelai rezsim békésen adja át a hatalmat az ellenzéknek

Egy csütörtökre tervezett találkozón Donald Trump a Fehér Házban fogadja a friss Nobel-békedíjas venezuelai ellenzékit, Maria Corina Machadót. Már nagyjából 200, politikai okokból letartóztatott foglyot biztosan kiengedtek a venezuelai börtönökből, és a következő napokban még több százan szabadulhatnak – mondta az InfoRádióban Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint közülük jó néhányan aktívan szerepet vállalhatnak a következő időszak politikai eseményeiben.

A napokban több száz rabot engedtek szabadon venezuelai börtönökből, miután kábítószer-kereskedelemre vonatkozó vádakkal bíróság elé állították az Egyesült Államokban Nicolás Maduro elnököt, akit egy összehangolt amerikai katonai művelet keretében Venezuelában fogtak el. A Foro Penal nevű venezuelai emberi jogi szervezet még decemberben azt közölte, hogy nagyjából 900 politikai fogoly lehet rácsok mögött a dél-amerikai országban.

Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató szerint ez a mostani gesztus már a demokratikus átmenet előkészítő lépése. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádióban azt mondta, a bebörtönözöttek között vannak olyanok is, akiket el sem ítéltek, csak fogva tartják őket „bőven az alkotmányos, kétéves vizsgálati fogságon túl is”. Másokat viszont elítéltek az indoklás szerint államellenes szervezkedésben vagy felkelésben való aktív részvétel miatt. A szakértő szerint ezek a rabok ténylegesen politikai foglyoknak tekinthetők, mert olyan tevékenységekért börtönözték be őket, amelyek az európai vagy az észak-amerikai jogi keretek között a szabad véleménynyilvánítás kategóriájába esnek, Venezuelában viszont börtönbüntetés járt az ilyen megnyilvánulásokért Nicolás Maduro elnöksége alatt.

Ugyancsak letartóztattak sok olyan tüntetőt, akik valamilyen erőszakosabb formában fejezték ki a nemtetszésüket a rendszer működése miatt. Ők leginkább azért kerültek rács mögé, mert füstgránáttal vagy egyéb eszközökkel megdobálták a rendőröket.

A letartóztatottak között vannak olyanok is, akik nyilvánosan támogatták Maria Corina Machado Nobel-békedíjas venezuelai ellenzéki képviselőt és/vagy aktívan részt vettek Edmundo González ellenzéki elnökjelölt választási kampányában.

Nagy Sándor Gyula úgy tudja, 200 politikai fogolyról már biztosan elmondható, hogy szabadon engedték őket, de már folyamatban van a következő hullám, így várhatóan még több százan hazatérhetnek a következő napokban. Összesen majdnem ezer embert tartóztatottak le politikai okokból a Maduro-rezsim alatt, ami elsőre nem tűnik olyan nagy számnak, de az egyetemi tanár ezzel kapcsolatban megjegyezte: ebben a rendszerben nem is csak feltétlenül bebörtönzés zajlott, hanem még kiutasítások is történtek, vagy egyszerűen menekülésre kényszerítették a rezsimmel szemben fellépőket. „Ez egy kicsit olcsóbb megoldása a politikai foglyok és a politikai ellenfelek kezelésének” – fogalmazott a szakértő.

Azt gondolja, ez a mostani gesztus már annak a kampánynak a része, amely során az amerikai kormányzat „elkezdte tekergetni a venezuelai rezsim mindkét fülét, és rákényszeríti arra, hogy az olajeladások és a pénzfelügyelet kapcsán átengedje az irányítást az USA-nak”. Nagy Sándor Gyula szerint

jelenleg az a legfontosabb az Egyesült Államok számára, hogy a venezuelai rezsim békés módon átadja a hatalmat az ellenzéknek.

Ahhoz azonban, hogy az ellenzék újjászerveződjön, egyebek mellett szükség van arra is, hogy a politikai foglyokat kiengedjék a börtönökből. A politikai okokból elítélt emberek közül többen is a következő kampány főbb szereplőivé válhatnak, ők akár képviselőjelöltek is lehetnek.

A Latin-Amerika-kutató szerint jelenleg átmeneti politikai folyamat zajlik Venezuelában, melynek későbbi célja a demokratikus berendezkedés lehet. Arra számít, hogy néhány hónapon belül már akár regionális vagy egyéb választásokat is kiírhatnak a dél-amerikai országban, egy-két év múlva pedig parlamenti- és elnökválasztásig is eljuthat ez a folyamat.

Mi a Trump–Machado-találkozó tétje?

A tervek szerint Donald Trump csütörtökön a Fehér Házban találkozik a Nobel-békedíjas Maria Corina Machadóval. Nagy Sándor Gyula elképzelhetőnek tartja, hogy a találkozón szóba kerül a lehetséges demokratikus átmenet is, és a szakértő arra számít, hogy az ellenzéki venezuelai politikus ennek a folyamatnak a felgyorsításában kéri majd az amerikai elnök segítségét. Az USA viszont jelenleg leginkább abban érdekelt, hogy ne legyen összeomlás, erőszak vagy gerillaháború Venezuelában, mert

az ilyen események akár újabb menekülthullámot is elindíthatnak, ami pedig sértené az amerikai régiós érdekeket.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára elmondta: Washington minden bizonnyal stabil átmenet végigvitelét fogja majd támogatni, ami akár el is húzódhat. Úgy véli, a csütörtöki találkozónak már az is nagyon komoly eredménye lenne, ha Donald Trump a nyilvánosság előtt kijelentené, hogy bízik benne és támogatja, hogy Maria Corina Machadónak meghatározó szerepe legyen a jövő Venezuelájának irányításában.

(A nyitóképen: hozzátartozóik szabadon bocsátását várják emberek az El Rodeo börtönnél a Caracas keleti szomszédságában levő Guatiréban 2026. január 12-én. A börtönhatóságok szerint az alkotmányos rend megzavarása és az ország stabilitása aláásásának vádjával börtönöztek be korábban a napokban szabadon engedett rabokat.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Gazdasági versenyképesség, technológiai lemaradás, bővítés, korrupcióellenes küzdelem, társadalmi méltányosság, kohéziós politika, intézményi reformok és az Európai Unió geopolitikai mozgástere állt annak a két panelbeszélgetésnek a középpontjában, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Közgazdasági Társaság szervezett június eleji eseményén. A rendezvény egy megjelenés előtt álló, magyar közgazdászok tanulmányaiból összeállított kötet előzetes bemutatója volt, amely az európai integráció jövőjét vizsgálja több szakpolitikai és intézményi nézőpontból. A beszélgetéseken a szerzők és a meghívott szakértők arról vitáztak, hogy az EU miként őrizheti meg gazdasági, társadalmi és politikai cselekvőképességét a tartós válságok, a globális technológiai verseny, az új bővítési kihívások és a nagyhatalmi átrendeződés közepette. A megszólalók eltérő hangsúlyokkal, de abban egyetértettek, hogy az európai integráció jövője nem pusztán intézményi kérdés, hanem a prosperitás, a döntésképesség és a tagállamok közötti bizalom próbája is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×