Európa egyedül maradt az ukrajnai finanszírozás problémájával, hiszen az USA lezárta donorprogramjait. Ugyanakkor az Európai Bizottság is kifogyott a lehetőségekből, hogy miként lehetne egységes döntéshozatallal rávenni a tagállamokat Ukrajna anyagi támogatására – írja a Makronóm Intézet elemzése.

Jövő év elejére Ukrajna kimeríti az összes, a tagállamok által nyújtott eddigi segélyt. A következő két évre egy részletes, de hatásvizsgálat nélküli javaslatot terjesztett elő Kijev pénzügyi támogatására a bizottság. A terv egy „jóvátételi kölcsönre” épül, amelyet az orosz jegybanknak főleg Belgiumban tartott, befagyasztott eszközeiből finanszíroznának.

Az unió technikailag nem „kobozná el” az orosz vagyont,

a gyakorlatban mégis ez történne – olvasható az elemzésben.

A konstrukció keretében ugyanis az EU 140 milliárd eurós, 0 százalékos kamatú kölcsönt venne fel a belga Euroclear értéktártól, amely ezt a kölcsönt az orosz zárolt állami tartalékok készpénzesített formájából nyújtaná. Az Euroclear egyébként 2024-ben összesítve 157 milliárd eurónyi, központi bankoktól származó betétet kezelt – olvasható pénzügyi beszámolójukban.

Az EU adóslevelet állítana ki, így „papíron az orosz vagyon »megmaradna«”, és hitelköveteléssé alakulna át. Ezt a kölcsönt utána Ukrajna kapná meg „jóvátételi kölcsönként”. Ha és amikor Oroszország háború utáni jóvátételt fizetne neki, akkor Kijev ebből a jóvátételből törlesztene, az EU rendezné tartozását az Euroclear felé, amely pedig visszaszolgáltatná az orosz állami vagyont.

Moszkva így a saját pénzét fizetné be azért, hogy visszakaphassa már nem létező vagyonát

– emeli ki a Makronóm elemzése.

Ugyanakkor ha Oroszország soha nem fizet jóvátételt, akkor Ukrajna sem törleszt – az Euroclear kasszájából akkor is „eltűnt” viszont 140 milliárd euró. Ha Ukrajna nem törleszt, és a szankciókat feloldják, akkor a hitelt az EU-s tagállamoknak, így végső soron az európai adófizetőknek kell megtéríteniük. Az elemzés hozzáteszi, Ursula von der Leyen eredeti tervei szerint ez a következő uniós költségvetés terhére történne. A Makronóm elemzése hozzáteszi, eleve ha Európa egy másik ország jegybanki tartalékához nyúlna, veszélybe kerülne a több, mint 4 ezermilliárd dolláros belga vagyonkezelési rendszer legitimitása, és az euró tartalékvaluta-szerepe is.

Bart de Wever belga kormányfő ezért tiltakozik, és a legszigorúbb feltételekhez köti jóváhagyását

– emeli ki az elemzés.

Az Európai Bizottság a belga tiltakozás miatt egy második konstrukciót is előterjesztett, egy legfeljebb 90 milliárd euró értékű, a 27 tagállam által közösen felvett uniós hitelt. 2027 végéig a becslések szerint Kijevnek 135 milliárd euróra lenne szüksége, a maradék összeget kétoldalú állami megállapodások biztosítanák. A közös hitelfelvételhez teljes egyhangúságra lenne szükség ugyanakkor, a jelenlegi „lehangoló” gazdasági környezetben ez elérhetetlennek tűnik.

Magyarország hivatalosan is kizárta az Ukrajnába történő pénzküldés érdekében történő hitelfelvétel lehetőségét, ezzel megoldva a problémát

– emeli ki a Makronóm elemzése.

A bizottság utolsó mentsvára az uniós alapszerződés 122. cikkelye. Ez egy „jogi vészkijárat”, amely lehetőséget nyújt minősített többséggel is gazdasági és ellátásbiztonsági intézkedések meghozatalára, tehát nem szükséges egyhangúság – emeli ki az elemzés. December 12-én aktiválták is ezt a cikkelyt, Magyarország és Szlovákia tiltakozása így nem jelentett akadályt az orosz pénzeszközök határozatlan időre történő befagyasztása előtt – írta meg az Infostart. Így a pénzeszközök befagyasztásáról nem szükséges már félévente szavazni – teszi hozzá a Reuters.

A belga kormányfő kijelentette, országa készen áll Ukrajna megsegítésére, ha ez a segítségnyújtás arányos, és a befagyasztás jelentette kockázatokban más országok is osztoznak. Egyelőre Németország jelentette be, hogy 50 milliárd euró értékben garanciát vállal a kölcsönnel kapcsolatban – olvasható a Reuters cikkében.

A pénteki döntés „felér egy nyílt hadüzenettel, amelyet orosz részről meg fognak torolni” – írta Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán.

Mindeközben az orosz központi bank december 12-én Moszkvában beperelte az Euroclear-t. Indoklásukban kiemelik, hogy az Euroclear jogtalan tevékenységei, illetve az Európai Bizottság által fontolóra vett mechanizmusok miatt indítanak pert az elvesztett összegek visszaszerzésére – írta meg a Politico. A Reuters hozzáteszi, hogy 230 milliárd dollárt hajtanának be az Euroclear-en, a jogi szakemberek gyors döntéshozatalra számítanak.