Infostart.hu
eur:
386.58
usd:
332.2
bux:
120651.59
2026. január 14. szerda Bódog
Emmanuel Macron francia államfő beszédet mond a francia nagyköveteknek a párizsi államfői hivatalban 2025. január 6-án, a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap szerkesztősége ellen elkövetett, több halálos áldozattal járó iszlamista terrortámadás tizedik évfordulója előtti napon.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Aurelien Morissard

Emmanuel Macron: Franciaország tíz hónapos önkéntes katonai szolgálatot vezet be

Emmanuel Macron államfő hangsúlyozta: nem lesz kötelező sorkatonaság, és nem küldenek katonákat Ukrajnába. Franciaország jövő nyártól bevezeti a tíz hónapos „nemzeti szolgálatot” fiatal felnőttek számára, amely önkéntes lesz, és „a hadsereg igényeit” hivatott kielégíteni az orosz fenyegetésekkel és a megnövekedett konfliktuskockázatokkal szemben.

„A félelemmel nem lehet elkerülni a veszélyt. Az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük, ha felkészülünk rá” – mondta Emmanuel Macron francia államfő a 27. hegyigyalogos dandárnál tett látogatásán az Alpokban található Varces-ben.

Emmanuel Macron elmondta: az önkéntesek „kizárólag nemzeti területen” fognak szolgálni.

Az elnök már kedden leszögezte, hogy Franciaország „nem küldi fiait Ukrajnába”.

A fiatalok és katonák körében elmondott beszédében a köztársasági elnök úgy vélte, hogy „ifjúságunk elkötelezettségre szomjazik”, és „van egy generáció, amely készen áll a hazáért felkelni” a francia hadsereg keretein belül.

Franciaország 1997-ben törölte el a kötelező sorkatonai szolgálatot. Annak visszaállítása az államfő szerint „olyan ötlet, amelyet csak azok támogatnak, akik nem ismerik a mai hadseregeink valóságát”.

Emmanuel Macron megerősítette, hogy az új rendszert, amelynek neve „nemzeti szolgálat” lesz, jövő nyártól fokozatosan indítják el, a jelöltek kiválasztása pedig már január közepétől megkezdődik. A szolgálat tíz hónapig tart, egy hónap kiképzés után kilenc hónapig a hadseregben.

Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint

az önkéntes katonai szolgálatért minden fiatal havonta legalább 800 eurót kap, emellett szállást, étkezést és felszerelést is biztosítanak számára.

A költségvetési megtakarítások miatt a program fokozatosan fog felfutni: az első évben 3 ezer fiatalt kell elérnie, 2030-ra évi 10 ezer, 2035-re pedig 42 500 fős célkitűzéssel.

Az önkéntesek 80 százaléka olyan 18-19 éves fiatal férfi és nő lesz, aki a jövőben katona lesz, és aki számára az önkéntes szolgálat „szünetévként” fog szolgálni a felsőoktatási képzés előtt. A többi jövőbeli pályázó legfeljebb 25 éves lehet, és szakterületük alapján választják ki őket (mérnökök, ápolók, fordítók).

Fabien Mandon vezérkari főnök múlt héten a francia polgármesterek éves kongresszusa előtt elmondott beszédében úgy vélte, hogy Franciaországnak helyre kell állítania „lelki erejét, hogy elfogadja, fájdalmas lehet megvédeni azt, ami lényegünk”, és készen kell állnia arra, hogy „elfogadja, elveszíthetjük fiainkat”.

A kijelentést a baloldali ellenzék egy része „háborús uszításnak” minősítette, míg a szintén ellenzéki, szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés hibának nevezte, és arra figyelmeztetett, hogy a franciák „nem készek meghalni Ukrajnáért”.

Az Elabe közvélemény-kutatóintézet által a BFM hírtelevízió számára készített és szerdán közzétett felmérés szerint a franciák közel háromnegyede (73 százaléka) támogatja az önkéntes katonai szolgálat létrehozását. Az Ifop által az LCI hírtévé számára végzett felmérés szerint ez az arány 81 százalék.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Brüsszel tényleg késleltetheti a vizsgálatokat a magyar választásokig

Szakértő: Brüsszel tényleg késleltetheti a vizsgálatokat a magyar választásokig

2 milliárd eurót már elvesztett Magyarország, 17 milliárd euró sorsa még kétséges. A Euronews értesülései szerint az Európai Bizottság befagyasztja a Magyarország elleni vizsgálatokat a választásig, mert a testület nem akarja úgy feltüntetni magát, hogy beavatkozik a magyar választási kampányba. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint már eddig is volt arra példa, hogy a Bizottság késleltetett eljárásokat hasonló helyzetben.

Asztal köré ül Grönland, Dánia és Amerika – A szakértő szerint a legbonyolultabb a sziget eladása lenne

A Fehér Házban egyeztet Grönland helyzetéről az amerikai, a dán és a grönlandi külügyminiszter, a dán és a grönlandi fél célja, hogy a megbeszéléseket a „tárgyalószobába terelje”, ahol az érintettek közvetlenül, szemtől szemben beszélhetnek egymással. A tárgyalásokról Németh Viktória külpolitikai elemző, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×