Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Thai soldiers stand in row.commando soldiers in camouflage uniforms gun in hand,close up of army and preparation for battle.
Nyitókép: toodtuphoto/Getty Images

Kiderült, mit gondolnak a lengyelek a sorkatonaságról

A Rzeczpospolita című napilap megbízásából készült új, az IBRiS közvélemény-kutató felmérése szerint a lengyelek több mint 40 százaléka ellenzi a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását, ami jelentős változást jelez a közvéleményben az elmúlt hat hónapban.

A hétfőn közzétett felmérés szerint a válaszadók 39,2 százaléka támogatja a kötelező szolgálat visszaállítását, míg 45,5 százalékuk ellenzi, 15,3 százalék pedig nem tudott dönteni a kérdésben. Márciusban még a lengyelek 55 százaléka támogatta a sorozás visszaállítását – írta az újság.

A legújabb közvélemény-kutatás azt is megállapította, hogy a kötelező szolgálat ellenzése a nem szavazók, a nők, a harmincas éveikben járók és a Z generáció (az 1995-2012 között születettek), vagyis éppen azoknak a csoportoknak a körében a legerősebb, amelyeket a sorozás visszaállítása valószínűleg közvetlenül érintene.

A sorkatonaság kérdése több európai országban is felmerült, illetve van, ahol már döntöttek is a be- vagy visszavezetéséről.

Németországban a Bundestag fegyveres erőkért felelős parlamenti biztosa szeptember végén egyéves kötelező szolgálati időszak bevezetését szorgalmazza nemcsak a hadseregben, hanem minden állampolgár számára.

Déli szomszédunknál október végén szavazta meg a parlament a sorkatonai szolgálat visszaállítását. Horvátországban két hónapos lesz az alapkiképzés, a 18 év feletti férfiaknak kötelező, önként nők is jelentkezhetnek.

A szlovák vezetés inkább a tartalékos állományt és a támogató szerveket erősítené meg. Abban pedig az ellenzéki pártok is egyetértenek a kormánnyal, hogy a kötelező katonai szolgálat visszaállítása jelenleg nem lenne lehetséges.

A lett elnök szerint Európa-szerte be kellene vezetni a sorkatonaságot. Edgars Rinkevics erről még márciusban beszélt egy lapinterjúban.

Miután a horvátok bevezették a kötelező sorkatonaságot, és a németeknél is asztalon van a téma, nálunk is előkerült a téma; Gulyás Gergely – a múlt heti Kormányinfón – azt mondta: Magyarországon nincs ilyen terv, és még ha az ellenzék oldalán hallatszanak is ilyen hangok, a kormány asztalán nincs ilyen előterjesztés és erről nem esik szó.

A tárcavezető arra utalhatott, hogy egy október eleji Tisza-fórumon a kötelező sorkatonaságról beszélt Ruszin-Szendi Romulusz. A volt vezérkari főnök szerint a sorkatonaság habár nem kötelező, ettől még ha baj van, akkor „úgyis mindenkit be kell rántani azonnal”.

A Fidelitas ezért online petíciót indított a kötelező sorkatonaság ellen. Ruszin-Szendi Romulusz közösségi oldalán erre reagálandó azt írta, hogy a kötelező sorkatonaság ellen tiltakozó Fidelitas saját maga ellen kampányol. Szerinte mindig azt mondta: nem jó, ha kötelezővé tesznek bármit. Magyar Péter pedig azt közölte: a Tisza nem vezetné be a sorkatonaságot, „Magyarországon egyedül a Fidesz vezetné be”, és mint fogalmazott, „a fideszes politikusok, Kövér Lászlóval és Kósa Lajossal az élen többször érveltek a kötelező katonai szolgálat mellett”.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×