A politikai naptár szerint egyelőre csak az biztos, hogy a Bundeswehr jövőjével, mindenekelőtt a hadsereg létszámával kapcsolatos új törvények 2026 januárjától kellene életbe lépnie. A koalíciós pártok, azaz a CDU/CSU és az SPD között egyetértés van abban, hogy a jelenlegi 180 ezres létszámot legkevesebb 40 ezer fővel növelni kell. A hogyannal kapcsolatban ugyanakkor egyre élesebb a koalíciós viszály.

A CDU/CSU ugyanis a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetésének szószólója, miközben a szociáldemokrata SPD Boris Pistorius védelmi miniszterrel az élen ragaszkodik a hadkötelezettséget 2011-től felváltó önkéntesség fenntartásához. A mielőbbi megállapodást elemzők szerint sürgetnék a sokasodó nemzetközi biztonsági kihívások, illetve ezek keretében az ország fenyegetettségének növekedése, a NATO-n belüli kötelezettségek teljesítése. A viszálykodás ellenére a pártok a svéd minta alapján az önkéntességet előnyben részesítő, de vészhelyzetben kötelező szolgálatot is bevezethető modellben állapodtak meg.

Hetekkel ezelőtt ugyanakkor felmerült az említett svéd, valamint a dán modell ötvözése. Ez utóbbi lehetővé tenné, hogy a behívásra kerülőket egyfajta lottó alapján kisorsolják. Dániában általános hadkötelezettség van érvényben, de ténylegesen a hadkötelezettek mintegy ötödére van csupán szükség. Ez utóbbi modell azonban – legalábbis egyelőre – lekerült a napirendről, mindenekelőtt a védelmi miniszter és pártja az SPD elutasítása miatt. Boris Pistorius és az SPD megerősítette, hogy ragaszkodik az önkéntesség fenntartásához, és elutasítja a sorkötelezettség sorsolásos bevezetését.

A vitához most hozzászólt a hadsereg legmagasabb rangú, gyakorlatilag első számú katonája, a Bundeswehr főfelügyelője. Carsten Breuer az ország fenyegetettségére hivatkozva abból indult ki, hogy ténylegesen minden katonai szolgálatra alkalmas fiatalt orvosi vizsgálat nyomán nyilvántartásba kellene venni.

A főfelügyelő határozottan kiállt az önkéntesség alapelvének fenntartása mellett, indítványát ugyanakkor azzal indokolta, hogy szükség esetén, azaz vészhelyzetben a kötelező behívásokhoz ne veszítsenek időt.

„Ma senki nem tudja biztosan megjósolni, hogy milyen lesz a biztonsági helyzet az elkövetkező néhány évben”

– fogalmazott a a RedaktionsNetzwerk Deutschland közszolgálati médiumnak nyilatkozva Breuer, és utalt arra, hogy a Bundeswehrnek megfelelő igényeken kell alapulnia. A sorsolás utáni behívás hátránya ugyanakkor az lenne, hogy a fiatalok véletlenszerűen kerülnének a hadsereghez, függetlenül attól, hogy ki milyen érdeklődés mutat.

A legfontosabb az, hogy vonzó katonai szolgálatunk legyen – jelentette ki a főfelügyelő, utalva arra is, hogy Boris Pistorius védelmi miniszter is ezen a véleményen van.

Az önkéntesség elve fennmarad, ugyanakkor ha az említett vészhelyzetben a létszám nem elegendő, a kormány és a Bundestag dönt a kötelező sorozásról. „Ebben az esetben azokat hívjuk be szolgálatra, akik különösen képzettek, illetve motiváltak” – érvelt a főfelügyelő, hangoztatva, hogy a Bundeswehrt a mindenkori igények vezérelnék.

A CDU/CSU egyelőre nem foglalt állást a főfelügyelő javaslatával kapcsolatban. Korábban ugyanakkor élesen bírálta a védelmi minisztert, az hangoztatva, hogy olyan törvényhozási folyamatot vétóz meg, amelynek jóváhagyására égetően szükség van. A bírálatot most gyakorlatilag megismételte a konzervatív CDU/CSU védelempolitikai szóvivője, a Bild című lapban felelőtlenséggel vádolta a a szociáldemokrata minisztert és pártját. A szóvivő szerint „szimbolikus vitát” folytatnak a létszámbővítésről, illetve a sorozásról.

Az elrettentő hatás csakis megfelelő létszámmal és felszereléssel érhető el

– hangoztatta a szóvivő, hiányolva a megfelelő elkötelezettséget. Aki gyorsan növelni akarja az elrettentő hatást, annak ambiciózusabb növekedési pályát kell mutatnia a személyzet számára, és gondoskodnia kell a pontosan szállított és működő új fegyverrendszerekről – jelentette ki.