Megkezdődött a fiatalok sorozása Horvátországban: január első napjaiban mintegy 1200 fiatal kapta meg a behívólevelét – írja a Deutsche Welle.

A levélben arról értesítették a sorkötelezetteket, hogy két hónapos katonai szolgálatra hívják be őket. Ivan Anusic horvát védelmi miniszter szerint a sorkatonaság visszaállítását „különböző fenyegetések erősödése” indokolta. A tárcavezető úgy véli,

a sorkatonai szolgálat segíthet a fiatal férfiak „rossz szokásainak megváltoztatásában,

és felkészíti őket bármilyen komoly fenyegetésre”.

Kaiser Ferenc az InfoRádióban elmondta: az európai társadalmak nagy részére jellemző, hogy a népesség folyamatosan öregszik és egyre inkább fogy, ezzel párhuzamosan egyre kevesebb az olyan katonakorú fiatal, aki önként, szabad akaratából vállalja a katonai hivatást, ugyanakkor az is látszik, hogy a kritikus globális biztonsági helyzet, illetve a különféle fenyegetések, vészhelyzetek kapcsán – például migráció, klímaváltozás, árvíz – szükségük van az országoknak humán erőforrásra megfelelő létszámban. A biztonságpolitikai szakértő megjegyezte: nemcsak fegyveres konfliktusok esetében kell a katonaságra gondolni, hanem például árvíz idején segítenek homokzsákokat pakolni, vagy ha eltűnik egy idős ember, közreműködhetnek a felkutatásában a katonák is.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense felidézte, hogy amikor még volt sorkatonai szolgálat Magyarországon, ilyen feladatokra itthon is a legközelebbi laktanyából rendeltek fiatal katonákat az adott településre. A sorkatonaság legfőbb pozitívumának azt nevezte, hogy

ha háborús helyzet áll elő vagy akár csak veszélyhelyzet, feszültség van, akkor nem akkor kell azzal foglalkozni, hogy megkapják a fiatalok azt a minimális alapkiképzést, amely révén meg tudják védeni a hazájukat, hanem már rendelkeznek ezekkel a képességekkel.

„Nem ördögtől való a sorkatonai szolgálat. Számos országban – például a balti államokban vagy a lengyeleknél – ki sem vezették soha, hiszen olyan képességeket ad, amelyek erősítik vagy szinten tartják a honvédelmet” – fogalmazott Kaiser Ferenc. Mint mondta, a sorkatonaság ugyanakkor „egyfajta jogfosztott állapot”, bár ma már teljesen más sorkatonának lenni, mint a szocialista korszakban. Úgy véli, ez a megállapítás a nyugati országokra is igaz. Azt gondolja,

a sorkatonaság „egy szükséges rossz, aminek sok előnye van”.

A horvát állam is a globális biztonsági környezet változásaira és a humánerőforrás-hiány mérséklésére reagálva döntött úgy, hogy megkezdi a fiatalok behívását sorkatonai szolgálatra.

Nemcsak háborús eset idézhet elő válsághelyzetet, ipari vagy természeti katasztrófa is megkövetelheti, hogy „hirtelen nagyobb létszámú élő erőt kell bevetni”. Az ilyen helyzetekben is nagy segítség lehet a sorkatonai szolgálat. Más országokban inkább az önkéntes tartalékos rendszerben látják a hatékony megoldást, az Egyesült Államokban is így jött létre a Nemzeti Gárda, amely szintén egy válasz a változó biztonsági környezetre.

Mindig lesz szükség bakákra

Ahogy telnek az évek, évtizedek, folyamatosan változik a hadviselés, újabb és újabb harcászati eszközök jelennek meg, az élő erő fontossága és befolyása azonban töretlen. Kaiser Ferenc az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban is kiemelte, hogy jelenleg az is nagyon komoly kérdés, „ki meddig bírja emberrel”. A válasz a szakértő szerint nyilvánvaló, az oroszok több katonával rendelkeznek, így valószínűleg tovább is bírják a harcokat élő erővel, mint az ukránok. Mint fogalmazott,

„a humán erőforrást részben ki lehet váltani, de teljesen nem”.

A frontvonalat tartó bakára, gyalogosra, szerelőre, pilótára vagy drónoperátorra mindig szükség lesz, mert „az embert nem lehet kivenni a modern harccselekményekből sem”. Ha pedig árvíz idején valahol átszakad egy gát, azt nem robotokkal fogják megjavítani, hanem emberi kézzel, és erre a célra is nagyon jó a sorkatonai szolgálat Kaiser Ferenc szerint.

Az egyetemi docens azt gondolja, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy, hogy bevezeti a sorkatonaságot. A kérdés főként az európai országokra nézve lehet érdekes, hiszen

Washington viszonya jelenleg „nem kifejezetten baráti” az európai államok egy részével.

Kaiser Ferenc megjegyezte: ha vissza is állítják a sorkatonai szolgálatot egyre több országban, senki ne gondoljon arra, hogy az fog történni, mint a Magyar Néphadsereg idején, amikor a szükséges alapkiképzés után majd egy év „krumplipucolással, kukoricatöréssel és más, hasonlóan csodálatos feladatokkal telt el”.

A szakértő szerint a XXI. században a modern sorkatonaság úgy működik, mint ahogy az Svájcban vagy Finnországban megszokottá vált, ahol néhány hetes vagy maximum pár hónapos intenzív alapkiképzés után évente egy-két periódusban néhány napra kapnak behívót a sorkatonák szolgálatot végezni. Ezt már az állam fizeti, vagyis anyagi hátrány sem éri a mozgósítottakat, akiknek erről meg kell egyezniük a munkaadókkal, hogy elengedjék őket. Ennek azonban az említett országokban megvannak a jogi alapjai és kötelezettségei, így a bevonuló megkapja a szükséges támogatói környezetet. Kaiser Ferenc elmondta: ez a rendszer teljesen más, mint amire az 50 év feletti magyar férfiak emlékezhetnek, „sokkal rövidebb és intenzívebb kiképzések vannak modern körülmények között”.