A 30-39 éves korosztály az, ahol relatív értelemben a leginkább foglalkoztatja ez a gondolat a magyarokat, de itt is csak 18 százalékot ér el a kérdéssel a korábbiaknál többet foglalkozók aránya – olvasható az Europion kutatásában.

Iskolázottsági bontásban az alacsonyan iskolázottak (érettségivel nem rendelkezők) azok, akik körében relatív magas a kérdéssel foglalkozók aránya (17 százalék), amelyben kétségtelenül szerepet játszik a kérdés pártpolitikai megítélése is. Az alacsonyan iskolázottak körében (relatív értelemben) magasan reprezentált Fidesz-szavazók körében ugyanis valamivel többen gondolkoztak a korábbiaknál többet a kivándorláson (23 százalék) a választások óta, mint kevesebbet (19 százalék).

A magyarok döntő többségének (86 százalékának) él legalább egy rokona, barátja vagy ismerőse külföldön,

ezen belül is 29 százaléknak legalább 5 ilyen ismerőse él és 14 százaléknak legalább 10.

A külföldi ismerősök száma is szoros összefüggésben áll a társadalmi státusszal ugyanis míg az érettségivel nem rendelkezők csak 51 százalékának van legalább 3 külföldön élő ismerőse, a diplomások körében 69 százalék ez az arányszám. Továbbá talán az sem véletlen, hogy az előző kormányzat EU-ellenes szólamai a saját szavazótáborban rezonáltak csak igazán, ugyanis az áprilisban Fideszre szavazók több, mint felének (54 százalékának) 3-nál kevesebb ismerőse él külföldön, addig a Tisza-szavazók táborában csak 36 százalék ez az arány.

A kivándorlás és a politikai attitűdök közötti kapcsolat súlyát valamelyest árnyalja az a tény, hogy – az otthon maradtak véleménye szerint legalábbis – kevésbé politikai okok (7 százalék), mint elsősorban gazdasági, megélhetési kérdésekkel kapcsolatos indítékok (62 százalék) és kisebb részt személyes mozgatórugók (15 százalék) álltak a külföldön élő ismerősök kivándorlási döntése mögött. Ebben a kérdésben a politikai táborok közötti különbségek sem olyan élesek, bár a Fidesz-szavazók hajlamosabbak személyes okokra (23 százalék) szűkíteni a kérdést, mint a Tisza-szavazók (10 százalék).

A válaszadók harmada jelezte, hogy a választások óta beszélgetett külföldön élő ismerősökkel a politikáról, ezen belül is 7 százalék nyilatkozott úgy, hogy több ilyen beszélgetés is előfordult. Érdekesség, hogy a legfiatalabb (16-29) és a legidősebb (60+) korosztályokban számoltak be legnagyobb arányban ilyen beszélgetésekről (38-39 százalék), de ezekhez képest feltűnőbb az iskolázottsági szakadék: míg a diplomások 46 százaléknak, addig az érettségivel nem rendelkezőknek csak 29 százaléknak volt része ilyen beszélgetésben. Ahogy a politikai aktivitás egyéb formái esetében is, ebben a kérdésben is a Tisza-szavazók tűntek a legaktívabbnak (nem utolsósorban azért, mert eleve több külföldön élő ismerőssel rendelkeznek): 44 százalék számolt be ilyen beszélgetésről a Fidesz-szavazók 27 százalékával és a választásoktól távol maradók 22 százalékával szemben.

Inkább optimistának mondható a magyarok véleménye annak tekintetében, hogy a hazaköltözők mire számíthatnak itthon.

Kevesebb, mint a válaszadók negyede (23 százalék) gondolja úgy, hogy nem fognak tudni visszailleszkedni és meg fogják bánni ezt a döntést. 36 százalék szerint nehéz – de végső soron sikeres – lesz a visszailleszkedés, 42 százalék szerint pedig minden különösebb gond nélkül visszailleszkedik a többség. A választások kimenetele fényében nem meglepő, hogy a Fideszre szavazók valamivel pesszimistábbak ezen a téren, az ő körükben 31 százalék szerint fogják megbánni a hazaköltözők a döntést, de a relatív többség (37 százalék) ebben a körben is problémamentes visszailleszkedésre számít.

Az interjút Várkonyi Gyula készítette.