A hadkötelezettséget annak idején az akkori Merkel-kormány takarékossági okokból szüntette meg. Mostanra viszont nem a takarékosság, hanem az ország biztonsága, illetve a NATO-ban vállalt kötelezettsége lett meghatározó.

A május elején hivatalba lépett, Friedrich Merz kancellár vezette konzervatív-szociáldemokrata kormánykoalíció megalakulása óta vitázott a sorkatonaság jövőjéről. A kancellárral az élen a CDU/CSU az ország fenyegetettségére hivatkozva határozottan állást foglalt a hadkötelezettség újbóli bevezetése mellett, miközben az SPD Boris Pistorius szociáldemokrata védelmi miniszter vezérletével hasonló határozottsággal állt ki az önkéntesség mellett.

A koalíciós pártok között hónapokon keresztül csak abban volt egyetértés, hogy a jelenleg 180 ezer fős hadsereg, a Bundeswehr létszámát legalább 40 ezer fővel növelni kell. A legfrissebb beszámolók ugyanakkor már 60 ezres növelésről szóltak.

Közben napirendre kerültek különböző külföldi, elsősorban skandináv minták, amelyek a kötelező és az önkéntes elem ötvözését tartalmazták. Ennek jegyében előkerült a dán minta is, amely tartalmazta, hogy a behívásra kerülőket egyfajta lottó alapján sorsolják.

Közben az idő is szorított, a koalíciós pártok ugyanis előzőleg abban állapodtak meg, hogy az új, a Bundeswehr erősítését célzó törvény jövő év januárjától életbe léphet.

A legfrissebb beszámolók szerint csütörtökre az eddigi vitapartnerek között kompromisszumos megállapodás született, amire hosszabb egyeztetés után a frakcióvezetők bólintottak rá. Ennek lényege, hogy meghatározó marad az önkéntes elem, ugyanakkor elő kell készíteni az esetleges kötelező behívásokat is. Ebből a célból a 18. életévüket betöltő fiatalok jövő év elejétől egy kérdőívet kapnak, amit a férfiaknak kötelező kitöltenie, a nők esetében azonban nincs ilyen jellegű előírás.

A kérdőív rögzíti egyebek között a motivációt, illetve az alkalmasságot is.

A frakcióvezetők elégedetten nyilatkoztak az előzetes, az év végéig a Bundestag jóváhagyását igénylő megállapodásról. „Ha nem elég az önkéntesség, életbe lép a hadkötelezettség” – értékelte a CDU/CSU frakcióvezetője, Jens Spahn.

Hasonlóan nyilatkozott Matthias Miersch, az SPD parlamenti frakciójának vezetője, aki szerint nehéz tárgyalások voltak, de kedvező véget értek. Kiemelte az önkéntesség elsőbbségét a Bundeswehr személyi szükségleteinek fedezése érdekében.

A szociáldemokrata védelmi miniszter a kompromisszumot elengedhetetlennek nevezte. A ZDF-nek nyilatkozva Boris Pistorius ugyanakkor ezúttal is az önkéntességre helyezte a hangsúlyt, hangoztatva, hogy

a Bundeswehrt vonzóbbá kell tenni.

A ZDF közszolgálati médium szerint a miniszter ezzel összefüggésben a „mézesmadzagot” is bevetette, kilátásba helyezve, hogy a katonai szolgálatot választók különböző kedvezményekhez, így egyebek között jogosítványhoz juthatnak.

Ami még ennél is csábítóbb ígéret lehet, az az, hogy az anyagi juttatás 2500 euró körül mozoghat.

„Vonzó katonai szolgálatot akarunk. Fiatal férfiak és nők jöjjenek hozzánk, hogy 6 és 23 hónap közötti időtartamban katonai szolgálatot teljesítsenek, vagy hivatásos katonákká váljanak” – hangoztatta a ZDF-nek nyilatkozva a miniszter.

„Senkinek sem kell aggódnia: ha nem akar csatlakozni a Bundeswehrhez, egyelőre nem is kell” – tette hozzá.

Ha pedig a szükség – a védelempolitikai helyzet – úgy hozza, akkor a Bundestagnak kell majd döntenie a kötelező katonai szolgálat bevezetéséről.