Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Lars Klingbeil német alkancellár, pénzügyminiszter, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD társelnöke a párt berlini kongresszusán 2025. június 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Az alkancellár is elismerte: katasztrofális a helyzet Németországban

Friedrich Merz kancellár helyettese, egyben a pénzügyminiszter, Lars Klingbeil a fő felelőse az infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásoknak. A miniszternek erre hosszabb távon több száz milliárd euró áll rendelkezésére.

A katasztrofális, szavai szerint lesújtó, vagy még inkább kínos helyzetet Lars Klingbeil is elismerte. Az ARD közszolgálati médiumnak nyilatkozva állás foglalt az infrastrukturális beruházások rendkívüli felgyorsítása mellett. A miniszter ehhez nem is csekély összeggel gazdálkodhat. A CDU/CSU-ból és a szociáldemokrata SPD-ből álló kormánykoalíció az ellenzéki Zöldek támogatásával 900 milliárd eurós, hosszú távú törlesztést lehetővé tévő hitelt vett fel elsősorban a nemzetközi pénzpiacokról. Ebből 400 milliárd a Bundeswehr erősítését, a fennmaradó 500 milliárdos rendkívüli alap pedig az infrastrukturális fejlesztéseket célozza. Az utóbbiból 100 milliárdot a koalíció a Zöldek szavazatai fejében klímavédelmi célokra ígért.

Az interjúban a miniszter infrastrukturális modernizációs programról beszélt. Utalt arra, hogy a források gyors felhasználására van szükség. Klingbeil kiemelte azokat a területeket, amelyek korszerűsítése leginkább fejlesztésekre, illetve beruházásokra szorul. Ezek között említette a közlekedési, továbbá az egészségügyi, ezen belül a kórházi infrastruktúrát, az energiaügyi, az oktatási, illetve tudományos fejlesztéseket célzó beruházásokat, a kutatás-fejlesztést, a digitalizációt, valamint a a lakosság védelmét szolgáló infrastruktúrát.

A miniszter utalt arra, hogy a 100 milliárd euróval a tartományok gazdálkodhatnak majd.

A kormány a jelenlegi törvényhozási időszakban 166 milliárd eurós költségvetéssel igyekszik korszerűsíteni az elmúlt években rendkívül sokat bírált közlekedési infrastruktúrát.

Az interjúról beszámoló Der Spiegel emlékeztetett arra, hogy a CDU/CSU és az SPD vezetői hetekig vitáztak egy átfogó reformcsomagról, amelyet végül a napokban fogadtak el. A gazdasági és szociális programot Merz kancellár Beruházások a jövőbe címszóval ismertette. Ez többek között tartalmazta az eddigi állampolgári juttatás, az úgynevezett Bürgergeld szigorítását, egy új, munkavállaláshoz kötött támogatási program életbe lépését. Előirányozta továbbá az idősek nyugdíj utáni munkavállalását, az úgynevezett aktív nyugdíjat. A programot bemutató kancellár ugyanakkor a mostani Klingbeil-nyilatkozathoz hasonlóan azt hangsúlyozta, hogy a rendkívüli alapból leginkább a közlekedés profitál majd.

Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Nem erre tervezték a magyar áramhálózatot – Most egyszerre kellene mindent megoldani

Nem erre tervezték a magyar áramhálózatot – Most egyszerre kellene mindent megoldani

Példátlan léptékű, 1,5 milliárd eurós fejlesztési program indul európai uniós forrásokból a magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, amint azt Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter június végén bejelentette. A mintegy 600 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás a hazai elosztóhálózati társaságok legalább 3 évnyi beruházási igényét fedezi, és megfelelő elköltése esetén mindenki által érzékelhető eredményeket kell hoznia dr. Vokony István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszékének vezetője szerint. A szakértő úgy véli, most változás jöhet abban is, hogy az elmúlt években az uniós források körüli bizonytalanság a beruházási kedvre és intenzitásra is árnyékot vetett, ugyanakkor szerinte egyelőre nem pontosan látszik, mi a hálózati társaságok középhosszú távú stratégiája, így az sem egyértelmű, hogy szavatolható a pénzfelhasználás hatékonysága.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×