A moszkvai parlament alsóháza úgy döntött, hogy Oroszország kilép az Egyesült Államokkal kötött ügynevezett plutóniumegyezményből.

Igazából ez már csak formalitás, mert Oroszország már 2016-ban bejelentette, hogy innentől kezdve nem feltétlenül fogja betartani az egyezményben foglaltakat – mondta Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban.

Az egyezményt még 2000-ben kötötte az Oroszországi Föderáció és az Amerikai Egyesült Államok. A hidegháború végén mind a két fél irgalmatlan méretű arzenállal rendelkezett. Összesen körülbelül 73 ezer atomtöltet volt akkor a világon, a raktárkészletekkel és a leselejtezett, de még szét nem bontott eszközökkel együtt.

Ebből a 73 ezer atomtöltetből körülbelül 41 ezer darab a Szovjetunió birtokában volt a hidegháború végén. Ma idézőjelbe téve „csak” 12 500-ra, 12 600-ra becsülik az atomtöltetek számát a világon.

Nagyon komoly gyártókapacitások is kiépültek speciális, úgynevezett plutóniumszaporító reaktorokkal. De amikor szétesett a Szovjetunió, ezeket a hihetetlen készleteket borzasztó drága volt őrizni és megsemmisíteni. És akkor kötötték meg azt az egyezményt, aminek a keretében az Egyesült Államok nagyon sokáig vásárolt plutóniumot és egyéb nukleáris hasadóanyagokat az oroszoktól, mint a fegyverminőségű uránt, az úgynevezett urán 239-es izotópot.

A hasadóanyagokat besugárzással és más technológiával nukleáris fűtőanyaggá alakították át, amit aztán az atomerőművekben fűtőelemként hasznosítottak. Ez nagyon sokáig működött. Oroszországnak sokáig nem volt arra pénze, hogy maga mentesítse ezt az irgalmatlan mennyiségű hasadóanyagot.

Az amerikaiak ennél olcsóbban is tudtak volna nukleáris fűtőanyaghoz jutni, de nekik ebben az volt az üzlet, hogy az oroszoktól megvásárolt prutóniumkészletekből biztosan nem lett atomfegyver

– mondta Kaiser Ferenc.

Különösen a 2000-es évek elején nagyon komoly olyan félelmek is voltak, hogy Oroszország vagy az orosz államon belül bizonyos érdekcsoportok illegálisan fegyverminőségű plutóniumot értékesítenek a feketepiacon. Tehát ezzel az Egyesült Államok megfinanszírozta, hogy csökkenjen az irgalmatlan mennyiségű orosz készletek mennyisége.

A bizalom a felek között 2014 után romlott meg ezen a területen is, amikor elkezdődött Oroszország agressziója Ukrajna ellen. Ugye ennek az első lépése a Krím elfoglalása és Oroszországhoz való csatolása volt. Akkor az amerikai–orosz kapcsolat látványosan elhidegült. Ennek keretében egyre több különféle gazdasági büntetőintézkedést léptetett életbe a Nyugat az oroszok ellen. Moszkva azt szokta az egyik érvként felhozni, hogy milyen ellenséges velük az Egyesült Államok.

„Gyakori érvük még, most is elhangzik az indoklásaiban, hogy a NATO agresszíven terjeszkedik keleti irányba. De

a NATO-hoz minden ország önként csatlakozott, senkit nem kellett bekényszeríteni. Az oroszok ezt valószínűleg azért nem értik, mert velük még nem fordult elő, hogy hozzájuk bárki szabad akaratából csatlakozzon.

Kicsit komolyabbra fordítva a szót: már látszott, hogy egy rossz irányba megy ez a folyamat” – fogalmazott Kaiser Ferenc. 2016-ban az oroszok tulajdonképpen befejezték ezt az együttműködést.

A mostani lépés, hogy az orosz alsóház is kinyilvánította, lényegében csak egy formális aktus egy olyan dologról, ami már 9 éve tetszhalott állapotban volt, ezzel lényegében csak szentesítették ennek a megállapodásnak a végét.

Ma

• Kína,
• Észak-Korea és
• Oroszország is nagyon komoly nukleáris fegyverkezést folytat.
• Peking évente 100 atomtöltettel növeli a nukleáris arzenálját. Észak-Korea esetében ez minden évben 5-10 darab.

Most 50-re becsülik az észak-koreai robbanófejek mennyiségét, de egy kiszámíthatatlan diktatúráról beszélünk. Oroszország a NATO ellenében a hagyományos képességeket tekintve nem áll jól. Ezt az orosz–ukrán háború is egyértelműen bebizonyította. Ergo Oroszországnak a nukleáris képességei fokozásával kell elrettentenie a NATO-t.

„Tehát az egy reális forgatókönyv, hogy Oroszország megint veszett nukleáris fegyverkezésbe kezd, úgy mint a hidegháborúban, tehát jelentősen növekedni fog az orosz nukleáris robbanófejek mennyisége” – véli Kaiser Ferenc, hozzátéve: erre viszont a Nyugatnak is reagálnia kell. Ez egy kicsit hidegháborús logika, ha az oroszok növelik a töltetek mennyiségét, akkor nekünk is kell.

Viszont a nukleáris fegyverrendszerek iszonyatosan költséges eszközök – mert nem csak atomtöltetekről beszélünk, hanem az azokat célba juttatni képes bombázógépekről, robotrepülőgépekről, ballisztikus rakétákról és rakétaordozó tengeralattjárókról. A nyugati világban már egy ideje halogatják ezeknek a cseréjét, de most ez valószínűleg elkerülhetetlenné válik. A szakértő szerint így

nagyon könnyen kialakulhat egy új nukleáris fegyverkezési verseny, szó szerint ezermilliárd dollárokat fognak elégetni rá a benne részvevő államok.

„Alapvetően nem gondolnám, de ad absurdum az is előfordulhat, hogy Oroszország átadhat valamennyit ebből a plutóniumból akár Iránnak, Észak-Koreának vagy Kínának. Iránnak például szerintem bármennyi pénzt megérne, hogy kapjon. Ez annak a függvénye, hogy hogy alakul az amerikai-orosz viszony” – mondta Kaiser Ferenc.

Úgy véli: ha Donald Trump amerikai elnök és az amerikai kormányzat tényleg átad Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket Ukrajnának, akkor az ukránok nagyon precíz csapásokat lesznek képesek mérni különféle orosz stratégiai célpontokra a változattól függően egészen1500-2000 kilométeres távolságig. Ebben az esetben még az sem kizárt, hogy Oroszország plutóniumot adjon el Iránnak. „De ha nem eszkalálódik tovább a NATO–orosz viszony, illetve főleg az amerikai–orosz viszony, akkor ezt nem gondolnám” – tette hozzá.

Kínának nics szüksége orosz plutóniumra,

nekik vannak saját létesítményeik erre a célra, és Észak-Korea is megoldja önerőből,de lehetnek más vásárlók is a hasadóanyagokra.

Például Brazília az előző, jobboldali vezetéssel kacérkodott nukleáris programmal. Tehát azért van néhány olyan ország, ami nem biztos, hogy elzárkózna a lehetőség elől, hogy vegyenek hasadóanyagokat, hogyha ne adj'isten kiderülne, hogy Oroszország akár csak fű alatt is hajlandó lenne eladni – – mondta Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban.