A 2000-ben aláírt plutónium-kezelési és ártalmatlanítási megállapodás (PMDA) mind az Egyesült Államokat, mind Oroszországot arra kötelezte, hogy külön-külön, legalább 34 tonna fegyverminőségű plutóniumot hatástalanítson. Ekkora mennyiségű hasadóanyag amerikai vélemény szerint akár 17 ezer darab nukleáris robbanófejhez is elegendő lenne – jelentette a Reuters.

A brit hírügynökség felidézte, hogy a hidegháború után az oroszok és az amerikaiak több ezer robbanófejet leszereltek, és ezekből hatalmas mennyiségű fegyverminőségű plutónium maradt. Ennek tárolása azonban nemcsak költséges, hanem azt a veszélyt is magában hordozza, hogy esetleg olyan államokhoz kerülhet, amelyek atomfegyvereket akarnak gyártani.

Oroszország 2016-ban felfüggesztette a megállapodás végrehajtását válaszul arra, hogy a Krím bekebelezése miatt az amerikaiak szankciókat léptettek életbe. Moszkva azt is sérelmezte, hogy Washington bővíteni akarja a NATO-t, és barátságtalan lépésnek tekintette, hogy

az amerikaiak a megsemmisítés helyett inkább gyors reaktorokban, energiatermelésre akarják felhasználni a feleslegessé vált plutónium nagy részét.

Moszkva szerint ezzel Washington egyértelműen megszegte a megállapodást, mivel ehhez az oroszok beleegyezése kellett volna.

Pillanatnyilag Oroszország és az Egyesült Államok együttesen körülbelül 8000, bármikor bevethető nukleáris robbanófejjel rendelkezik, és ezzel a világ atomfegyverkészletének majdnem 90 százalékát birtokolja. A Reuters ezzel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy a hidegháború csúcsán, 1986-ban a két országnak összesen 73 ezer atomtöltete volt. Ezt a mennyiséget sikerült kétoldalú megállapodásokkal a mostani szintre csökkenteni.

Az Army Recognition azért tartja különösen aggasztónak a plutónium-szerződés felmondását, mert a 2026 februárjában jár le az utolsó, még érvényben lévő fegyverzetkorlátozási egyezmény, a START-3. A szerződést 2010-ben írta alá Barack Obama és Dmitrij Medvegyev, majd 2011-ben lépett hatályba. Kifejezetten az azonnal bevethető – tehát nem a tárolókban porosodó – robbanófejek és rakéták számát korlátozták, országonként 1550 töltetben és 700 telepített rakétában, illetve bombázó-repülőgépben. Az egyezség értelmében évente akár többször is tarthatnak egymásnál helyszíni ellenőrzéseket azért, hogy meggyőződjenek a rendelkezések betartásáról. Bár az Új START megállapodásnak nevezett szerződés csak tíz évre szólt, 2021-ben újabb öt évvel kiterjesztették az érvényességét.

Ellenben 2023 februárjában Vlagyimir Putyin azt közölte, hogy felfüggeszti az egyezmény végrehajtását válaszul az ukrajnai invázió miatt Oroszországra kirótt nyugati szankciókra. Aztán az orosz elnök mégis meggondolta magát, mert az idén szeptemberben bejelentette, hogy a START-3 lejártát követően országa még egy évig tartani fogja magát a megállapodáshoz. Persze azért azt is egyértelművé tette, hogy Moszkva bármilyen új keletű nukleáris fenyegetésre képes megfelelő választ adni.

Nyugati elemzők leginkább attól tartanak, hogy az oroszok a náluk őrizgetett plutóniumból átadhatnak Iránnak, Észak-Koreának vagy Kínának. Ez már csak azért sem légből kapott, mert Teheránnal és Phenjannal kifejezetten szorosak a katonai kapcsolatok, míg Peking és Moszkva számos kutatási területen, például az új típusú gyors reaktorok fejlesztésében működik együtt. Így még

az sem kizárt, hogy az oroszok kísérleti célnak álcázva adjanak át atomfegyverhez való hasadóanyagot.

Főleg, hogy a kínaiak már bejelentették, hogy jelentősen növelni akarják a nukleáris fegyvereik számát.

Az Egyesült Államokban sem örül mindenki a plutóniumkészlet ártalmatlanításának. A Politico azt írja: a demokrata párt nem tartja helyesnek, hogy a Trump-adminisztráció az új generációs atomreaktorokban energiatermelésre akarja felhasználni a hidegháborúból megmaradt hasadóanyagot. Azért ellenzik, mert veszélyeztetheti az Egyesült Államok nukleáris elrettentő erejét. Mint mondják: a jelenlegi, rendkívül gyorsan változó nemzetközi helyzetben bármikor előfordulhat, hogy Washingtonnak korszerűsíteni és bővíteni kell atomfegyverkészleteit, amihez viszont nélkülözhetetlen a lassan és drágán előállítható nagy tisztaságú plutónium.