Oroszország az együttműködés felújításának feltételéül az úgynevezett Magnyitszkij-törvény visszavonását, a Moszkva ellen bevezetett amerikai szankciók eltörlését, a miattuk, valamint az ellenintézkedések miatt elszenvedett károk ellentételezését, valamint a NATO-ba 2000. szeptember 1. után belépett országokban létrehozott amerikai katonai infrastruktúra és az ott állomásozó amerikai csapatok létszámának csökkentését szabta.

Putyin rendeletét és az Állami Duma elé beterjesztett, hasonló értelmű törvénytervezetét az Egyesült Államok Oroszországgal szemben tett barátságtalan lépéseivel indokolta, amelyek szerinte fenyegetést jelentenek a hadászati stabilitásra nézve. Az orosz online hivatalos közlönyben megjelent dokumentum szerint a körülmények "gyökeresen" megváltoztak.

A kétoldalú együttműködést felfüggesztő orosz elnöki rendelet szerint az Egyesült Államok nem hajtja végre a fölösleges fegyverplutónium hasznosításával kapcsolatban a nemzetközi szerződésekkel összhangban vállalt kötelezettségeit. Putyin szerint emiatt haladéktalan lépéseket kell tenni Oroszország biztonságának védelme érdekében.

Az elnök arra utasította az orosz külügyminisztériumot, hogy döntéséről értesítse az amerikai felet.

Az orosz parlament alsóháza elé terjesztett, vonatkozó törvénytervezetből derül ki: Moszkva azt kívánja elérni, hogy az amerikai katonai infrastruktúrát és csapatlétszámát arra a szintre csökkentsék vissza, amelyen az a szerződés és a csatolt jegyzőkönyvek törvényerőre emelkedésének idején (2000. szeptember 1-jén) állt.

A TASZSZ orosz hírügynökség által ismertetett magyarázó jegyzék rámutatott, hogy 2015-ben Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában, Lettországban, Litvániában és Észtországban összesen hat előretolt harcálláspontot hoztak létre, amelyek szükség esetén nagy létszámú NATO-egységek Kelet-Európába történő átdobását koordinálnák. Az Egyesült Államok emellett csapategységeket vezényelt a balti államokba, amelyek repterein megnövelték az ott állomásozó NATO-repülőgépek számát. A hivatalos háttérmagyarázat kitért arra is, hogy Ukrajna területén amerikai katonák az ukrán Jobboldali Szektor fegyveresei számára tartanak kiképzést.

Oroszország vezetése szerint a katonai és stratégiai egyensúly megbontását célzó lépések mellett az Egyesült Államok olyan intézkedéseket hoz, amelyek célja az orosz gazdaság megingatása és amelyek orosz állampolgárok jogait sértik meg. A háttérdokumentum szerint a 2012-es Szergej Magnyitszkij-törény elfogadásával Washington nyílt pártfogásába vett Oroszországban elkövetett gazdasági bűncselekményeket, az Ukrajna szabadságának védelmében elfogadott 2014-es amerikai jogszabály pedig megengedhetőnek tekinti az orosz belügyekbe való beavatkozást.

A jegyzék szerint mivel a körülmények gyökeresen megváltoztak a plutónium-hasznosítási egyezmény megkötése óta, ezért Moszkva a végrehajtás felfüggesztésével nem sérti meg a nemzetközi szerződésekre vonatkozó 1969-es bécsi megállapodást. A dokumentum szerzői hangsúlyozták, hogy a plutónium, amelyről az egyezmény megköttetett, nem tartozik az "atomfegyver-tevékenység" szférájába, ami arról tanúskodik, hogy Oroszország kitart a nukleáris fegyverzetek csökkentésének irányvonala mellett.

Moszkva és Washington 2000-ben kötötte meg a nukleáris robbanótöltetek leszereléséből származó plutónium hasznosításáról szóló egyezményt, amelyet tíz évvel később a felek újabbal váltottak fel. Már az első megállapodás végrehajtása is elakadt, részben Moszkva kifogásai miatt.

A második, 2010-es megállapodás értelmében a harci plutóniumkészletek átlátható felszámolása 2018-ban kezdődne meg az Egyesült Államokban és Oroszországban. A megállapodás 34-34 tonna plutónium atomerőművi fűtőelemmé alakításáról rendelkezik, ami csaknem 17 ezer atomtöltet előállításához lenne elegendő.

A szakértők által felügyelt folyamat célja annak biztosítása, hogy a felszabaduló fegyverfokozatú plutóniumkészleteket ne lehessen többé nukleáris fegyverek előállítására vagy egyéb katonai célokra felhasználni.

Szakértők szerint a fegyverkezésből visszamaradt plutónium felszámolása rendkívül bonyolult műszaki eljárás, ez indokolja, hogy a 2010-ben megkötött megállapodást csak nyolc év elteltével tervezték megvalósítani. A robbanótöltetek plutóniumát először porított oxiddá kell alakítani, amelyből atomerőművi üzemanyaggömböket állítanak elő. Tovább nehezíti az eljárást, hogy a reaktorok többségének üzemanyaga urán, amelyet plutóniummal az energiatermelésben csak igen drágán és korlátozott mértékben lehet helyettesíteni.

Idén áprilisban Putyin elnök távol maradt a második washingtoni nukleáris csúcsról, mert állítása szerint az Egyesült Államok Oroszországgal ellentétben nem veti alá visszafordíthatatlan átalakításnak a fölöslegessé vált fegyverfokozatú plutónium-készleteit.