Infostart.hu
eur:
373.51
usd:
340.53
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Waving flag of Somalia and
Nyitókép: Getty Images

Titkos visszatoloncolási alku: korrupciógyanúba keveredett a svéd kormány

Hatalmas összeget kaptak a szomáliai miniszterelnök köreihez köthető projektek a svéd kormány segélyezési pénzeiből. Cserébe a skandináv ország azt kérte, hogy Szomália fogadja vissza a kiutasított migránsokat. Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a svéd vezetés ezzel precedenst teremt arra, hogy az unión kívüli kibocsátó országok jutalmat kaphatnak állampolgáraik visszafogadásáért.

Titkos alkut kötött Svédország és Szomália annak érdekében, hogy a skandináv állam visszatoloncolhassa a kiutasított migránsokat az afrikai országba. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a megállapodás a napokban került nyilvánosságra, előtte semmit sem lehetett róla tudni, pedig a kiszivárgott információk szerint a két ország már 2023 decemberében megegyezett abban, hogy a svéd kormány százmillió svéd koronát (több mint 3,5 milliárd forintot) átcsoportosít Szomáliának erre a célra. A megállapodás értelmében ezért az összegért cserébe az afrikai ország visszafogadja a Svédországból kitoloncolt állampolgárait.

Dócza Edith Krisztina megjegyezte: Szomáliának csak egyetlen kérése volt:

olyan projektekre használhassák fel az összeget, amelyek Hamza Abdi Barre miniszterelnök köreihez tartoznak, így tulajdonképpen a szomáliai kormányfő még nagyobb befolyást akar szerezni a svédekkel kötött paktum révén.

A sokáig titokban tartott alku nagy felháborodást váltott ki a svédországi belpolitikában, miután fény derült arra, miben egyezett meg a két állam. A Zöld Párt és a Baloldali Párt mellett a szociáldemokraták is felszólaltak a paktum ellen, és magyarázatot várnak Benjamin Dousa külkereskedelmi és nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős minisztertől. A tiltakozók főleg azt kifogásolják, hogy a svéd kormány a Szomáliának szánt pénzt az állami segélyalapokból csoportosítaná át.

Az elemző nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy a svéd parlament független vizsgálatot rendel el az ügyben. A svéd kormány azzal érvel az egyezmény mellett, hogy a Szomáliába való visszaküldési rendszer korábban nem volt működőképes, ezért új alapokra kell helyezni. Első lépésként azt vizsgálták, miként illeszthető be az új modell a segélyezési politikába. A mogadishui svéd nagykövetség több szomáliai minisztériummal egyeztetett, majd elindították az első kiutalásokat az ENSZ Fejlesztési Programján (UNDP) keresztül.

A tiltakozó pártok szerint a svéd kormány korrupciógyanús üzletet kötött Szomáliával.

Dócza Edith Krisztina felhívta a figyelmet, hogy nem Svédország az egyetlen uniós tagállam, amely megállapodást kötött Szomáliával, hiszen a németek 2024 novemberében ugyancsak a szomáliai állampolgárok visszaküldéséről egyeztek meg az afrikai ország vezetésével, de azok a tárgyalások nyilvánosak voltak, a kezdetektől fogva ismertek voltak a szándékok, fel sem merült a korrupció gyanúja, a svédek ezzel szemben a háttérben egyezkedtek.

Az elemző szerint a másik fő probléma a svéd–szomáliai megállapodással, hogy ezzel a svéd kormány tulajdonképpen „precedenst teremt arra, hogy az unión kívüli kibocsátó országok jutalmat kaphatnak állampolgáraik visszafogadásáért”. Megjegyezte, hogy az Európai Unió területére belépő szomáliai bevándorlók csak kisebb közösséget alkotnak. Németországban például körülbelül 65 ezer szomáliai állampolgár él, ugyanakkor a kitoloncolási megállapodás nagyon kevés embert érint, és ugyanez a megállapítás helytálló Svédország esetében is az elemző szerint.

Kevesen kérnek menedékkérelmet

A svéd bevándorlási hivatal hivatalos statisztikai adatai szerint csak tavaly 191 szomáliai állampolgár nyújtott be első alkalommal menedékkérelmet, ami Dócza Edith Krisztina szerint rendkívül alacsony szám. Ugyancsak 2024-ben nagyjából 1100 fő volt azoknak a száma, akik a menedékjoguk meghosszabbítását kérték a skandináv országban.

A rendőrség ugyanakkor azt állítja, hogy a 2023 végén megkötött svéd–szomáliai megállapodás óta fokozódtak a kitoloncolások. A nyilvántartás szerint 2023-ban még csak hat embert szállítottak vissza Szomáliába, egy évvel később viszont már 28-at. A svéd kormány és a rendőrség e mellett azzal érvel még, hogy az afrikai ország korábban csak azokat fogadta vissza, akik önkéntes alapon tértek haza, ugyanakkor a határrendészet idén tavasszal azt közölte, hogy a kibővített együttműködés nyomán az erőszakkal kitoloncoltak hazaszállítására is lehetőség nyílt. Ugyanakkor Dócza Edith Krisztina azt gondolja, hogy az említett német példa alátámasztja, hogy különböző korrupciógyanús üzletek nélkül is meg lehet oldani a kibocsátó országokkal való együttműködést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Nincs elég minőségi szálláshely a fővárosban – emelte ki Zsidai Zoltán Roy gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: olyan szabályozásra lenne szükség, amely kiszámítható pályát ad a rövidtávú lakáskiadásban érdekelt tulajdonosoknak is és a szállodafejlesztőknek is.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×