Titkos alkut kötött Svédország és Szomália annak érdekében, hogy a skandináv állam visszatoloncolhassa a kiutasított migránsokat az afrikai országba. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a megállapodás a napokban került nyilvánosságra, előtte semmit sem lehetett róla tudni, pedig a kiszivárgott információk szerint a két ország már 2023 decemberében megegyezett abban, hogy a svéd kormány százmillió svéd koronát (több mint 3,5 milliárd forintot) átcsoportosít Szomáliának erre a célra. A megállapodás értelmében ezért az összegért cserébe az afrikai ország visszafogadja a Svédországból kitoloncolt állampolgárait.

Dócza Edith Krisztina megjegyezte: Szomáliának csak egyetlen kérése volt:

olyan projektekre használhassák fel az összeget, amelyek Hamza Abdi Barre miniszterelnök köreihez tartoznak, így tulajdonképpen a szomáliai kormányfő még nagyobb befolyást akar szerezni a svédekkel kötött paktum révén.

A sokáig titokban tartott alku nagy felháborodást váltott ki a svédországi belpolitikában, miután fény derült arra, miben egyezett meg a két állam. A Zöld Párt és a Baloldali Párt mellett a szociáldemokraták is felszólaltak a paktum ellen, és magyarázatot várnak Benjamin Dousa külkereskedelmi és nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős minisztertől. A tiltakozók főleg azt kifogásolják, hogy a svéd kormány a Szomáliának szánt pénzt az állami segélyalapokból csoportosítaná át.

Az elemző nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy a svéd parlament független vizsgálatot rendel el az ügyben. A svéd kormány azzal érvel az egyezmény mellett, hogy a Szomáliába való visszaküldési rendszer korábban nem volt működőképes, ezért új alapokra kell helyezni. Első lépésként azt vizsgálták, miként illeszthető be az új modell a segélyezési politikába. A mogadishui svéd nagykövetség több szomáliai minisztériummal egyeztetett, majd elindították az első kiutalásokat az ENSZ Fejlesztési Programján (UNDP) keresztül.

A tiltakozó pártok szerint a svéd kormány korrupciógyanús üzletet kötött Szomáliával.

Dócza Edith Krisztina felhívta a figyelmet, hogy nem Svédország az egyetlen uniós tagállam, amely megállapodást kötött Szomáliával, hiszen a németek 2024 novemberében ugyancsak a szomáliai állampolgárok visszaküldéséről egyeztek meg az afrikai ország vezetésével, de azok a tárgyalások nyilvánosak voltak, a kezdetektől fogva ismertek voltak a szándékok, fel sem merült a korrupció gyanúja, a svédek ezzel szemben a háttérben egyezkedtek.

Az elemző szerint a másik fő probléma a svéd–szomáliai megállapodással, hogy ezzel a svéd kormány tulajdonképpen „precedenst teremt arra, hogy az unión kívüli kibocsátó országok jutalmat kaphatnak állampolgáraik visszafogadásáért”. Megjegyezte, hogy az Európai Unió területére belépő szomáliai bevándorlók csak kisebb közösséget alkotnak. Németországban például körülbelül 65 ezer szomáliai állampolgár él, ugyanakkor a kitoloncolási megállapodás nagyon kevés embert érint, és ugyanez a megállapítás helytálló Svédország esetében is az elemző szerint.

Kevesen kérnek menedékkérelmet

A svéd bevándorlási hivatal hivatalos statisztikai adatai szerint csak tavaly 191 szomáliai állampolgár nyújtott be első alkalommal menedékkérelmet, ami Dócza Edith Krisztina szerint rendkívül alacsony szám. Ugyancsak 2024-ben nagyjából 1100 fő volt azoknak a száma, akik a menedékjoguk meghosszabbítását kérték a skandináv országban.

A rendőrség ugyanakkor azt állítja, hogy a 2023 végén megkötött svéd–szomáliai megállapodás óta fokozódtak a kitoloncolások. A nyilvántartás szerint 2023-ban még csak hat embert szállítottak vissza Szomáliába, egy évvel később viszont már 28-at. A svéd kormány és a rendőrség e mellett azzal érvel még, hogy az afrikai ország korábban csak azokat fogadta vissza, akik önkéntes alapon tértek haza, ugyanakkor a határrendészet idén tavasszal azt közölte, hogy a kibővített együttműködés nyomán az erőszakkal kitoloncoltak hazaszállítására is lehetőség nyílt. Ugyanakkor Dócza Edith Krisztina azt gondolja, hogy az említett német példa alátámasztja, hogy különböző korrupciógyanús üzletek nélkül is meg lehet oldani a kibocsátó országokkal való együttműködést.