Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a Világgazdasági Fórum 55. davosi találkozójának egyik pódiumbeszélgetésén 2025. január 22-én. Az idei tanácskozást január 20. és 24. között rendezik a svájci városban.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Michael Buholzer

Összejött az ukrán-nyugati külügyminiszteri csúcstalálkozó

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott amerikai hivatali partnerével, Marco Rubióval és több európai kollégájával, amelynek során elmagyarázta Ukrajna álláspontját a biztonsági garanciákkal és a béke felé vezető további lépésekkel kapcsolatban. Ezt az ukrán tárcavezető kedden közölte az X közösségi oldalon.

Szibiha szavai szerint a beszélgetés az országok vezetőinek korábbi kapcsolataira, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök washingtoni látogatására, valamint a nemzetbiztonsági tanácsadók munkájára épült. "Megerősítettem Ukrajna álláspontját, amely szerint a biztonsági garanciáknak konkrétaknak, jogilag kötelező erejűeknek és hatékonyaknak kell lenniük. Ezenfelül átfogóknak is kell lenniük, beleértve a katonai, diplomáciai, jogi és egyéb szinteket. Mindannyian osztjuk azt a meggyőződést, hogy az ukrán hadsereg bármilyen ilyen garancia alapvető eleme, ezért annak maximális megerősítése elsődleges feladatunk. Megerősítettem, hogy Ukrajna kész a következő lépésekre a béke felé vezető úton. Készek vagyunk vezetői szintű találkozókra bármilyen formátumban és helyszínen. Készek vagyunk véget vetni a gyilkosságoknak, és esélyt adni a diplomáciának" - hangsúlyozta bejegyzésében az ukrán miniszter. Hozzátette: "Moszkvának tudnia kell, hogy nem húzhatja az időt örökké. Ha Oroszország továbbra is elutasítja a béke felé tett jelentős, konstruktív lépéseket, akkor következményekkel kell szembenéznie, azaz a szankciók komoly szigorításával és Ukrajna képességeinek megerősítésével".

Az ukrán külügyminisztérium a honlapján nyilvánosságra hozott közleményben "semmisnek" minőstette az orosz kormány augusztus 22-i rendeletét, amely szerint az orosz ellenőrzés alá került városok, Bergyanszk és Mariupol tengeri kikötőit felvették az oroszországi kikötők listájára. A tárca szerint az ilyen lépések a Kreml újabb kísérletét jelentik arra, hogy legalizálja az ukrán területek megszállását, és megszilárdítsa felettük jogellenes ellenőrzését. A külügyminisztérium hangsúlyozta: ez a döntés súlyos megsértése a nemzetközi jog alapvető normáinak és elveinek, különösen az ENSZ Alapokmányának, amely rögzíti az állami szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elvét, az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezményének, amely a területi vizeken történő hajózás szabályozását az adott állam kizárólagos hatáskörébe utalja, valamint az ENSZ-közgyűlés azon határozatainak, amelyek megerősítik Ukrajna szuverenitását a nemzetközileg elismert határain belül, és elítélik az orosz agresszió folytatását. Kijev felszólította a nemzetközi partnereket, hogy vezessenek be további szankciókat az orosz magán- és jogi személyek, külföldi vállalatok, valamint azon hajók ellen, amelyek kereskedelmi tevékenységet folytatnak Bergyanszk és Mariupol kikötőiben. A külügyminisztérium szerint Oroszország durva nemzetközi jogsértése megfelelő választ igényel a nemzetközi közösség részéről. Különösen azokat az orosz kikötőket szükséges szigorú szankciók alá vonni, amelyek részt vesznek Oroszország katonai infrastruktúrájának működtetésében - emelte ki a tárca.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×