Infostart.hu
eur:
390.83
usd:
340.14
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a Világgazdasági Fórum 55. davosi találkozójának egyik pódiumbeszélgetésén 2025. január 22-én. Az idei tanácskozást január 20. és 24. között rendezik a svájci városban.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Michael Buholzer

Összejött az ukrán-nyugati külügyminiszteri csúcstalálkozó

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott amerikai hivatali partnerével, Marco Rubióval és több európai kollégájával, amelynek során elmagyarázta Ukrajna álláspontját a biztonsági garanciákkal és a béke felé vezető további lépésekkel kapcsolatban. Ezt az ukrán tárcavezető kedden közölte az X közösségi oldalon.

Szibiha szavai szerint a beszélgetés az országok vezetőinek korábbi kapcsolataira, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök washingtoni látogatására, valamint a nemzetbiztonsági tanácsadók munkájára épült. "Megerősítettem Ukrajna álláspontját, amely szerint a biztonsági garanciáknak konkrétaknak, jogilag kötelező erejűeknek és hatékonyaknak kell lenniük. Ezenfelül átfogóknak is kell lenniük, beleértve a katonai, diplomáciai, jogi és egyéb szinteket. Mindannyian osztjuk azt a meggyőződést, hogy az ukrán hadsereg bármilyen ilyen garancia alapvető eleme, ezért annak maximális megerősítése elsődleges feladatunk. Megerősítettem, hogy Ukrajna kész a következő lépésekre a béke felé vezető úton. Készek vagyunk vezetői szintű találkozókra bármilyen formátumban és helyszínen. Készek vagyunk véget vetni a gyilkosságoknak, és esélyt adni a diplomáciának" - hangsúlyozta bejegyzésében az ukrán miniszter. Hozzátette: "Moszkvának tudnia kell, hogy nem húzhatja az időt örökké. Ha Oroszország továbbra is elutasítja a béke felé tett jelentős, konstruktív lépéseket, akkor következményekkel kell szembenéznie, azaz a szankciók komoly szigorításával és Ukrajna képességeinek megerősítésével".

Az ukrán külügyminisztérium a honlapján nyilvánosságra hozott közleményben "semmisnek" minőstette az orosz kormány augusztus 22-i rendeletét, amely szerint az orosz ellenőrzés alá került városok, Bergyanszk és Mariupol tengeri kikötőit felvették az oroszországi kikötők listájára. A tárca szerint az ilyen lépések a Kreml újabb kísérletét jelentik arra, hogy legalizálja az ukrán területek megszállását, és megszilárdítsa felettük jogellenes ellenőrzését. A külügyminisztérium hangsúlyozta: ez a döntés súlyos megsértése a nemzetközi jog alapvető normáinak és elveinek, különösen az ENSZ Alapokmányának, amely rögzíti az állami szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elvét, az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezményének, amely a területi vizeken történő hajózás szabályozását az adott állam kizárólagos hatáskörébe utalja, valamint az ENSZ-közgyűlés azon határozatainak, amelyek megerősítik Ukrajna szuverenitását a nemzetközileg elismert határain belül, és elítélik az orosz agresszió folytatását. Kijev felszólította a nemzetközi partnereket, hogy vezessenek be további szankciókat az orosz magán- és jogi személyek, külföldi vállalatok, valamint azon hajók ellen, amelyek kereskedelmi tevékenységet folytatnak Bergyanszk és Mariupol kikötőiben. A külügyminisztérium szerint Oroszország durva nemzetközi jogsértése megfelelő választ igényel a nemzetközi közösség részéről. Különösen azokat az orosz kikötőket szükséges szigorú szankciók alá vonni, amelyek részt vesznek Oroszország katonai infrastruktúrájának működtetésében - emelte ki a tárca.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×