Infostart.hu
eur:
386.79
usd:
332.07
bux:
120651.59
2026. január 14. szerda Bódog
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a Világgazdasági Fórum 55. davosi találkozójának egyik pódiumbeszélgetésén 2025. január 22-én. Az idei tanácskozást január 20. és 24. között rendezik a svájci városban.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Michael Buholzer

Összejött az ukrán-nyugati külügyminiszteri csúcstalálkozó

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott amerikai hivatali partnerével, Marco Rubióval és több európai kollégájával, amelynek során elmagyarázta Ukrajna álláspontját a biztonsági garanciákkal és a béke felé vezető további lépésekkel kapcsolatban. Ezt az ukrán tárcavezető kedden közölte az X közösségi oldalon.

Szibiha szavai szerint a beszélgetés az országok vezetőinek korábbi kapcsolataira, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök washingtoni látogatására, valamint a nemzetbiztonsági tanácsadók munkájára épült. "Megerősítettem Ukrajna álláspontját, amely szerint a biztonsági garanciáknak konkrétaknak, jogilag kötelező erejűeknek és hatékonyaknak kell lenniük. Ezenfelül átfogóknak is kell lenniük, beleértve a katonai, diplomáciai, jogi és egyéb szinteket. Mindannyian osztjuk azt a meggyőződést, hogy az ukrán hadsereg bármilyen ilyen garancia alapvető eleme, ezért annak maximális megerősítése elsődleges feladatunk. Megerősítettem, hogy Ukrajna kész a következő lépésekre a béke felé vezető úton. Készek vagyunk vezetői szintű találkozókra bármilyen formátumban és helyszínen. Készek vagyunk véget vetni a gyilkosságoknak, és esélyt adni a diplomáciának" - hangsúlyozta bejegyzésében az ukrán miniszter. Hozzátette: "Moszkvának tudnia kell, hogy nem húzhatja az időt örökké. Ha Oroszország továbbra is elutasítja a béke felé tett jelentős, konstruktív lépéseket, akkor következményekkel kell szembenéznie, azaz a szankciók komoly szigorításával és Ukrajna képességeinek megerősítésével".

Az ukrán külügyminisztérium a honlapján nyilvánosságra hozott közleményben "semmisnek" minőstette az orosz kormány augusztus 22-i rendeletét, amely szerint az orosz ellenőrzés alá került városok, Bergyanszk és Mariupol tengeri kikötőit felvették az oroszországi kikötők listájára. A tárca szerint az ilyen lépések a Kreml újabb kísérletét jelentik arra, hogy legalizálja az ukrán területek megszállását, és megszilárdítsa felettük jogellenes ellenőrzését. A külügyminisztérium hangsúlyozta: ez a döntés súlyos megsértése a nemzetközi jog alapvető normáinak és elveinek, különösen az ENSZ Alapokmányának, amely rögzíti az állami szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elvét, az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezményének, amely a területi vizeken történő hajózás szabályozását az adott állam kizárólagos hatáskörébe utalja, valamint az ENSZ-közgyűlés azon határozatainak, amelyek megerősítik Ukrajna szuverenitását a nemzetközileg elismert határain belül, és elítélik az orosz agresszió folytatását. Kijev felszólította a nemzetközi partnereket, hogy vezessenek be további szankciókat az orosz magán- és jogi személyek, külföldi vállalatok, valamint azon hajók ellen, amelyek kereskedelmi tevékenységet folytatnak Bergyanszk és Mariupol kikötőiben. A külügyminisztérium szerint Oroszország durva nemzetközi jogsértése megfelelő választ igényel a nemzetközi közösség részéről. Különösen azokat az orosz kikötőket szükséges szigorú szankciók alá vonni, amelyek részt vesznek Oroszország katonai infrastruktúrájának működtetésében - emelte ki a tárca.

Címlapról ajánljuk
Asztal köré ül Grönland, Dánia és Amerika – A szakértő szerint a legbonyolultabb a sziget eladása lenne

Asztal köré ül Grönland, Dánia és Amerika – A szakértő szerint a legbonyolultabb a sziget eladása lenne

A Fehér Házban egyeztet Grönland helyzetéről az amerikai, a dán és a grönlandi külügyminiszter, a dán és a grönlandi fél célja, hogy a megbeszéléseket a „tárgyalószobába terelje”, ahol az érintettek közvetlenül, szemtől szemben beszélhetnek egymással. A tárgyalásokról Németh Viktória külpolitikai elemző, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Tényleg a béke elnöke Donald Trump? A válasz sokakat meglephet

Tényleg a béke elnöke Donald Trump? A válasz sokakat meglephet

A 2024-es elnökválasztási kampányban gyakran hangoztatott érv volt republikánus oldalról, hogy Donald Trump egyetlen háborút sem indított első ciklusa alatt, és az amerikaiak erre számíthatnak tőle ezután is. Mi több, a volt ingatlanmágnás úgy állította magát szembe a demokratákkal, hogy azt állította: „Ha Kamala nyer, csak halál és pusztítás vár ránk, mert ő a végtelen háborúk jelöltje. Én vagyok a béke jelöltje.” Mérlegre téve a Trump-adminisztráció első évét, különös figyelemmel Nicolás Maduro venezuelai diktátor bő egy héttel ezelőtti elrablására, viszont jóval árnyaltabb kép rajzolódik ki. Bár egyesek kezdettől fogva kétségbe vonták Trump elszigetelődéspárti, „békegalamb” renoméját, arra a kérdésre, hogy a „béke jelöltjeként” kampányoló Trump miért nem cselekszik a „béke elnökeként” a kritikusai szerint, egy lassan három évtizede azonosított külpolitikai iskola nyújthat válaszokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×