Infostart.hu
eur:
388.77
usd:
336.85
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Donald Tusk lengyel (j) és Mark Carney kanadai miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a varsói kormányfői hivatalban 2025. augusztus 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

Lengyel katonák Ukrajnába küldésével kapcsolatban tett bejelentést Donald Tusk

Lengyelország nem küld katonákat Ukrajnába a háború utáni békemisszió keretében – erősítette meg Donald Tusk lengyel kormányfő hétfőn Varsóban, Mark Carney kanadai miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezletén.

„Mindketten megerősíthetjük, hogy folytatódik Kanada, Lengyelország és európai partnereink támogatása az orosz agresszióval szemben védekező Ukrajnának, valamint segítünk a háború befejezése után” is Kijevnek – fogalmazott Tusk.

Aláhúzta: Lengyelország nem tervezi katonák kivezénylését Ukrajnába a háború befejezése után. Felelősséget vállal viszont az ukrajnai segítségnyújtás „logisztikai megszervezéséért, az európai–orosz és az európai-fehérorosz határ védelméért” – közölte a kormányfő.

Elmondta: elégedetten fogadta az információkat kanadai kollégája és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előző nap Kijevben folytatott egyeztetéséről.

Lengyelország együttműködik Kanadával az atomenergetika és a megújuló forrásokból származó energia felhasználásának területén, emellett a kanadai miniszterelnökkel egyeztettek a kétoldalú katonai együttműködés elmélyítéséről is - jelezte Tusk.

Kitért arra, hogy Lengyelország kanadai gyártmányú Airbus személyszállító repülőgépeket vásárol a LOT állami légitársaság számára. A 40 megrendelt Airbus A220 típusú gép leszállítása 2027-ben kezdődik meg.

A Varsóba látogató kanadai küldöttség tagja David J. McGuinty védelmi miniszter is, aki hétfőn Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettessel, nemzetvédelmi miniszterrel tárgyalt. Korábbi bejelentés szerint Kanada jövőre társszervezője lesz a közép-lengyelországi Kielcében szervezett hagyományos nemzetközi fegyveripari vásárnak.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×