Infostart.hu
eur:
361.76
usd:
311.98
bux:
0
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
A Barátság II. kőolajvezetéknek a Mol Dunai Finomítójába belépő vezetéke a főelzáró csappal, előtérben emléktábla Százhalombattán 2013. július 25-én. A Dunai Finomító a Mol-csoport legnagyobb, Magyarország egyetlen kőolaj-feldolgozó létesítménye.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Ukrajna nem fenyegetheti Magyarországot - jelentette ki Szijjártó Péter

A magyar kormány határozottan visszautasítja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fenyegetőzését, és arra szólítja fel a szomszédos országot, hogy hagyjon fel hazánk energiabiztonságának kockáztatásával - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Facebookon.

A tárcavezető arról számolt be, hogy Volodimir Zelenszkij a Mark Carney kanadai miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján arra használta Ukrajna állami ünnepét, hogy durván megfenyegesse Magyarországot.

Az ukrán elnök a Barátság kőolajvezetéket ért támadásra és a Donald Trumppal folytatott megbeszélésére vonatkozó újságírói kérdésre felelve azt mondta, hogy

az Ukrajna és Magyarország közötti barátság létezése Magyarország álláspontjától függ.

"Magyarország határozottan visszautasítja az ukrán elnök fenyegetőzését. Mi a szuverenitást és a területi integritást a nemzetközi politika alapértékeinek tartjuk, éppen ezért tiszteletben is tartjuk minden ország szuverenitását és területi integritását, ahogy ugyanezt várjuk el minden más országtól is" - húzta alá Szijjártó Péter.

"Az elmúlt napokban Ukrajna súlyos támadásokat indított az energiaellátásunk biztonsága ellen, márpedig az energiabiztonság elleni támadások a szuverenitás elleni támadásként értelmezendők" - folytatta a miniszter.

"Felszólítjuk Volodimir Zelenszkijt, hogy fejezze be Magyarország fenyegetését és hagyjanak fel az energiabiztonságunk kockáztatásával" - közölte Szijjártó Péter.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Tévhitek, mítoszok és a valóság az euró mögött

Tévhitek, mítoszok és a valóság az euró mögött

A közös európai fizetőeszköz itthoni bevezetését egyszerre eufória és városi legendák, tévhitek szövik át. Tényként könyveljük el a különböző országokban bevezetéskor tapasztalt negatív aspektusokat, amelyeknek sokszor valójában nincs köze a valósághoz. Annyi bizonyos, hogy az euró bevezetését megelőző középtávú kormányzati és monetáris döntések sem egyszerűek, a vélt kockázatokat kompenzálhatja a pénzügyi stabilitás, az alacsonyabb infláció, valamint a közös pénz védőernyő szerepének sajátossága, amely ebben az állandó változó környezetben, némi biztosítékot adhat a nemzetközi térben bekövetkező turbulenciákkal szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×