Májusban 43,5 milliárd forint többlettel zárt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere, szemben az egy évvel korábbi 129,5 milliárd forintos szufficittel – jelentett hétfőn kiadott gyorstájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).

Május végéig az államháztartás központi alrendszere 3806,3 milliárd forintos hiányt mutatott. A hiány összege 35,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit és az éves előirányzat 90,2 százalékát érte el.

Ezen belül a központi költségvetés 3694,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 70,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 182,4 milliárd forintos hiányt mutattak.

Az, hogy a költségvetésben többlet van májusban, nem szokatlan, 2024-ben és 2025-ben is így volt, vagyis az állam abban a hónapban kevesebbet költött, kisebb volt a kiadása, mint ami bevétele volt az államkasszának. De egyébként az elmúlt évektől elmaradt ez a 43,5 milliárdos többlet – mondta Csiki Gergely, a Portfolio költségvetési elemzője az InfoRádióban.

De a hiány így is óriási. Az 3806 milliárd forintos mínusz hatalmas. A korábbi években 2025-ben volt a legmagasabb ezt követő összeg, de akkor a3000 milliárd forintot sem érte el, ezt megelőzően 2024-ben, 2023-ban és 2022-ben is 2500 milliárd forint körül volt ez a költségvetési hiány az év első öt hónapjában. Előtte meg nagyjából pár százmilliárd forintokat láttunk – mondta az elemző. Jól látható, hogy

az elmúlt évekhez képest is egy szintlépés, szintugrás következett be a költségvetés mínuszában az első öt hónapban, ami részben nyilván összefügg a választás évével és az előző kormány aktív kiköltekezésével

– tette hozzá. Ez az éves előirányzat-tervezet 90 százaléka.

Általában az év első felében, első harmadában jelentkezik a költségvetés hiányának a jelentős része, és ez idővel majd helyreáll, de ez a szokásosnál jóval nagyobb szám. Ugye az új kormány már a hivatalba lépésekor jelezte, hogy az eredeti 5 százalékos hiánycélnál lényegesen nagyobb költségvetési hiány körvonalazódik, de még nem tudjuk, hogy mi lesz az új hiányszám.

A kiadási oldal, ami jelentősen megszaladt, összességében 11,4 százalékkal volt magasabb az idei első öt hónap, mint a tavalyi első öt hónap – mondta az elemző, hozzátéve: közben a bevételek csupán 7,1 százalékkal tudtak növekedni.

És amit kifejezetten nézünk, ami a költségvetés úgymond makro stabilitását vagy fundamentumait adja, hogy hogyan teljesülnek a bevételeken belül az adó- és járulékbevételek, ami összefügg a gazdaság teljesítményével, a vállalatok befizetéseivel, valamint a munkavállalók, az egyének, személyek, fogyasztástípusú adók befizetéseivel, valamint az SZJA-járulék befizetéseivel. Itt 6 százalékos növekedést látun csakk, ami szintén visszafogottabb, hogyha abból indulunk ki, hogy a kiadási oldalon jelentős, 11 százalékos növekedést látunk.

A kormány által bevezetett lakástámogatások, a személyi juttatások, köztük a fegyverpénz, valamint a 13-14. havi nyugdíj lódította meg ennyire a hiányt – valószínűleg ezek játszanak a legnagyobb szerepet ebben. Amit kevésbé látunk, vagy kevésbé transzparens módon látunk az előző kormány intézkedéseiből, az a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok nagyon összegzett költségvetése. Itt több ezer, 4 ezer milliárd forintról beszélünk, ezek is látványosan megszaladtak. Ennek van bevételi lába is és kiadási lába is, és azt látjuk, hogy a kiadási előirányzatokon az év első 3-4 hónapjában látványos kiadások teljesültek, ami szintén összefügg bizonyos programoknak, kifizetéseknek a választások előtti időzítésével – mondta Csiki Gergely, a Portfolio költségvetési elemzője az InfoRádióban.