Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.51
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Unsplash

Gigagyárakat finanszíroz az EU a mesterséges intelligencia támogatására

Az egyik gyárra Németország az esélyes, a német vállalatok azonban még nem tudtak megállapodni a közös koncepcióról. Bécs viszont már be is jelentkezett, hogy otthont adna az egyik intézménynek.

Pénteken járt le a határidő a vállalatok és kutatóintézetek számára, hogy kifejezzék érdeklődésüket egy-egy nagy mesterséges intelligencia (MI) adatközpont fejlesztése iránt. A német portálok szerint a Deutsche Telekom, az Ionos felhőszolgáltató, továbbá a Lidl, illetve a Kaufland-hálózatot működtető Schwarz csoport informatikai leányvállalata eddig nem tudott megállapodni az esetleges közös pályázatról.

„A mesterséges intelligencia a kulcsa annak, hogy Európa versenyképesebbé, biztonságosabbá és technológiailag szuverénebbé váljon” – indokolta a kezdeményezést Henna Virkunnen, az unió digitális biztosa. Az EU hat ilyen mesterséges intelligencia adatközpontot tervez az új modellek betanítására. A központok három-ötmilliárd eurós költségét legfeljebb 35 százalékban támogatják, a fennmaradó legalább 65 százalékot a magánszektornak kell viselnie.

A német kormánypártok koalíciós megállapodása előirányozza, hogy Németországnak mint vezető mesterségesintelligencia-helyszínnek legalább az egyik „gigagyárnak” otthont kell adnia.

„A Deutsche Telekom készen áll arra, hogy vezető szerepet vállaljon az AI Gigafactory kezdeményezésben” – nyilatkozott a cég szóvivője, és jelezte, vállalatokat, technológiai partnereket, intézményeket és egyéb szervezeteket kérnek fel a csatlakozásra. „Arra számítunk, hogy a különböző szereplők közötti eszmecsere intenzívebbé válik” – jelentette ki.

"Meggyőző pályázatot nyújtunk be erős partnerekkel" – nyilatkozta ennek kapcsán Uwe Geier, az Ionos internetszolgáltató felelős vezetője. Andreas Weiss, az Eco Association internetes cég ügyvezető igazgatója szerint nem probléma, ha több érdeklődési nyilatkozat is van. „De értelmetlen lenne, ha a végén versengő pályázatok lennének Németországból” – tette hozzá.

Az SAP szoftvercég nem vesz részt a projektben – üzente ugyanakkor a társaság szóvivője. A vállalat elsősorban a szoftverszállító szerepét kívánja betölteni, és nincs különösebb igénye az MI gyár használatára.

Ausztria, pontosabban Bécs egyelőre politikusi szinten már bejelentkezett. Christian Stocker kancellár és Michael Ludwig bécsi polgármester hivatalos kérelmet írt alá, jelezve, hogy az osztrák főváros az egyik gigagyárért versenybe szálll. Az aláírók között volt többek között Peter Hanke szövetségi innovációs és infrastrukturális miniszter.

Bécs pályázata az infrastrukturális követelmények mellett három pilléren nyugszik: a környezet- és klímabarát fenntarthatósági koncepción, a "digitális humanizmus" szerinti technológiahasználat társadalmilag igazságos formáján, valamint Bécs Európán belüli központi szerepvállalásán. Stocker szerint a pályázattal Ausztria bizonyítani kívánja, hogy kész felelősséget vállalni Európa digitális jövőjéért. „Az ilyen projektek tovább bővítik technológiai versenyképességünket is” – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×