Infostart.hu
eur:
386.12
usd:
331.46
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: Unsplash

Gigagyárakat finanszíroz az EU a mesterséges intelligencia támogatására

Az egyik gyárra Németország az esélyes, a német vállalatok azonban még nem tudtak megállapodni a közös koncepcióról. Bécs viszont már be is jelentkezett, hogy otthont adna az egyik intézménynek.

Pénteken járt le a határidő a vállalatok és kutatóintézetek számára, hogy kifejezzék érdeklődésüket egy-egy nagy mesterséges intelligencia (MI) adatközpont fejlesztése iránt. A német portálok szerint a Deutsche Telekom, az Ionos felhőszolgáltató, továbbá a Lidl, illetve a Kaufland-hálózatot működtető Schwarz csoport informatikai leányvállalata eddig nem tudott megállapodni az esetleges közös pályázatról.

„A mesterséges intelligencia a kulcsa annak, hogy Európa versenyképesebbé, biztonságosabbá és technológiailag szuverénebbé váljon” – indokolta a kezdeményezést Henna Virkunnen, az unió digitális biztosa. Az EU hat ilyen mesterséges intelligencia adatközpontot tervez az új modellek betanítására. A központok három-ötmilliárd eurós költségét legfeljebb 35 százalékban támogatják, a fennmaradó legalább 65 százalékot a magánszektornak kell viselnie.

A német kormánypártok koalíciós megállapodása előirányozza, hogy Németországnak mint vezető mesterségesintelligencia-helyszínnek legalább az egyik „gigagyárnak” otthont kell adnia.

„A Deutsche Telekom készen áll arra, hogy vezető szerepet vállaljon az AI Gigafactory kezdeményezésben” – nyilatkozott a cég szóvivője, és jelezte, vállalatokat, technológiai partnereket, intézményeket és egyéb szervezeteket kérnek fel a csatlakozásra. „Arra számítunk, hogy a különböző szereplők közötti eszmecsere intenzívebbé válik” – jelentette ki.

"Meggyőző pályázatot nyújtunk be erős partnerekkel" – nyilatkozta ennek kapcsán Uwe Geier, az Ionos internetszolgáltató felelős vezetője. Andreas Weiss, az Eco Association internetes cég ügyvezető igazgatója szerint nem probléma, ha több érdeklődési nyilatkozat is van. „De értelmetlen lenne, ha a végén versengő pályázatok lennének Németországból” – tette hozzá.

Az SAP szoftvercég nem vesz részt a projektben – üzente ugyanakkor a társaság szóvivője. A vállalat elsősorban a szoftverszállító szerepét kívánja betölteni, és nincs különösebb igénye az MI gyár használatára.

Ausztria, pontosabban Bécs egyelőre politikusi szinten már bejelentkezett. Christian Stocker kancellár és Michael Ludwig bécsi polgármester hivatalos kérelmet írt alá, jelezve, hogy az osztrák főváros az egyik gigagyárért versenybe szálll. Az aláírók között volt többek között Peter Hanke szövetségi innovációs és infrastrukturális miniszter.

Bécs pályázata az infrastrukturális követelmények mellett három pilléren nyugszik: a környezet- és klímabarát fenntarthatósági koncepción, a "digitális humanizmus" szerinti technológiahasználat társadalmilag igazságos formáján, valamint Bécs Európán belüli központi szerepvállalásán. Stocker szerint a pályázattal Ausztria bizonyítani kívánja, hogy kész felelősséget vállalni Európa digitális jövőjéért. „Az ilyen projektek tovább bővítik technológiai versenyképességünket is” – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Riasztó jelek a pénzpiacon: a japán válság után most a forint sorsa dől el, itt vannak a friss számok

Riasztó jelek a pénzpiacon: a japán válság után most a forint sorsa dől el, itt vannak a friss számok

Szerda reggel a devizapiacon továbbra is a kivárás dominál, a forint a főbb devizákkal szemben szűk sávban mozog. A befektetők figyelme egyszerre irányul a nemzetközi politikai-monetáris fejleményekre és a mai sűrű makroadat-naptárra, amelyek rövid távon irányt adhatnak az árfolyamoknak. A dollár mozgása, a jen körüli feszültségek és az amerikai inflációs-növekedési kilátások együtt dönthetik el, hogy a jelenlegi nyugodt kereskedés átcsap-e erősebb volatilitásba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×