Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.83
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Unsplash

Gigagyárakat finanszíroz az EU a mesterséges intelligencia támogatására

Az egyik gyárra Németország az esélyes, a német vállalatok azonban még nem tudtak megállapodni a közös koncepcióról. Bécs viszont már be is jelentkezett, hogy otthont adna az egyik intézménynek.

Pénteken járt le a határidő a vállalatok és kutatóintézetek számára, hogy kifejezzék érdeklődésüket egy-egy nagy mesterséges intelligencia (MI) adatközpont fejlesztése iránt. A német portálok szerint a Deutsche Telekom, az Ionos felhőszolgáltató, továbbá a Lidl, illetve a Kaufland-hálózatot működtető Schwarz csoport informatikai leányvállalata eddig nem tudott megállapodni az esetleges közös pályázatról.

„A mesterséges intelligencia a kulcsa annak, hogy Európa versenyképesebbé, biztonságosabbá és technológiailag szuverénebbé váljon” – indokolta a kezdeményezést Henna Virkunnen, az unió digitális biztosa. Az EU hat ilyen mesterséges intelligencia adatközpontot tervez az új modellek betanítására. A központok három-ötmilliárd eurós költségét legfeljebb 35 százalékban támogatják, a fennmaradó legalább 65 százalékot a magánszektornak kell viselnie.

A német kormánypártok koalíciós megállapodása előirányozza, hogy Németországnak mint vezető mesterségesintelligencia-helyszínnek legalább az egyik „gigagyárnak” otthont kell adnia.

„A Deutsche Telekom készen áll arra, hogy vezető szerepet vállaljon az AI Gigafactory kezdeményezésben” – nyilatkozott a cég szóvivője, és jelezte, vállalatokat, technológiai partnereket, intézményeket és egyéb szervezeteket kérnek fel a csatlakozásra. „Arra számítunk, hogy a különböző szereplők közötti eszmecsere intenzívebbé válik” – jelentette ki.

"Meggyőző pályázatot nyújtunk be erős partnerekkel" – nyilatkozta ennek kapcsán Uwe Geier, az Ionos internetszolgáltató felelős vezetője. Andreas Weiss, az Eco Association internetes cég ügyvezető igazgatója szerint nem probléma, ha több érdeklődési nyilatkozat is van. „De értelmetlen lenne, ha a végén versengő pályázatok lennének Németországból” – tette hozzá.

Az SAP szoftvercég nem vesz részt a projektben – üzente ugyanakkor a társaság szóvivője. A vállalat elsősorban a szoftverszállító szerepét kívánja betölteni, és nincs különösebb igénye az MI gyár használatára.

Ausztria, pontosabban Bécs egyelőre politikusi szinten már bejelentkezett. Christian Stocker kancellár és Michael Ludwig bécsi polgármester hivatalos kérelmet írt alá, jelezve, hogy az osztrák főváros az egyik gigagyárért versenybe szálll. Az aláírók között volt többek között Peter Hanke szövetségi innovációs és infrastrukturális miniszter.

Bécs pályázata az infrastrukturális követelmények mellett három pilléren nyugszik: a környezet- és klímabarát fenntarthatósági koncepción, a "digitális humanizmus" szerinti technológiahasználat társadalmilag igazságos formáján, valamint Bécs Európán belüli központi szerepvállalásán. Stocker szerint a pályázattal Ausztria bizonyítani kívánja, hogy kész felelősséget vállalni Európa digitális jövőjéért. „Az ilyen projektek tovább bővítik technológiai versenyképességünket is” – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×