Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
A Vaskupola izraeli rakétaelhárító rendszer tüzel Tel-Avivban egy iráni rakétatámadás alatt 2025. június 16-án hajnalban. Az izraeli hadsereg három napja támadja az iráni nukleáris fejlesztések infrastruktúráját, katonai célpontokat és üzemanyagraktárakat, Irán pedig ballisztikus rakétákkal és drónokkal lőtt izraeli célpontokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Szalai Máté: Izraelnek más célja is lehet, mint amiről a hivatalos narratíva szól

Az éjjel újabb ballisztikus rakétákat lőtt ki Irán Izrael központi részére, a támadásnak legalább nyolc halálos áldozata és több mint száz sérültje van. Izrael bejelentette, hogy lebombázta az iráni Forradalmi Gárda különleges műveleti erőinek központjait Teheránban. Izrael lehetséges céljairól Szalai Mátét, a Clingendael Intézet kutatóját kérdeztük.

Izraelnek több célja is lehet az Irán elleni támadással, de a prioritás egyelőre nem látható, vagyis nem tudni, hogy a zsidó állam pontosan mit is akar elérni – fogalmazott az InfoRádióban Szalai Máté. Az egyik „leghivatalosabb” forgatókönyv az, hogy megpróbálják felszámolni vagy legalább visszavetni az iráni nukleáris programot, bár láthatóan ennél már sokkal kiterjedtebbek az izraeli légicsapások, miután nem csak atomlétesítményeket vesznek célba. A szakértő szerint ahhoz viszont, hogy érdemben lehessen arról beszélni, hogy az iráni nukleáris programot visszavetették, akár megsemmisítették, a légitámadások nem elégségesek, hiszen a legnagyobb urándúsítók mélyen a föld alatt vannak.

A Clingendael Intézet kutatója úgy véli, Izrael hagyományos értelemben vett szárazföldi hadműveletbe nem kezd Iránban. Szerinte Izrael valamilyen kiterjedtebb titkosszolgálati akciót fog végrehajtani a perzsa államon belül, így próbálva belülről megsemmisíteni ezeket a központokat. Másrészt Izrael nem titkolt célja, hogy az Egyesült Államok sokkal inkább részese legyen a konfliktusnak, és maga is váljon hadviselő féllé, mert Amerikának megvannak azok a hagyományos kapacitásai, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy szárazföldön is megtámadják a célpontokat. „Ettől azért még nagyon messze vagyunk, az Egyesült Államok nem akar közvetlen hadviselővé válni” – tette hozzá a szakértő.

„Az az izraeli narratíva, miszerint az akció kizárólag az iráni nukleáris programról szól, nem teljesen állja meg a helyét, egyre több megfigyelő amellett érvel, hogy Izrael kimondott célja lehet az is, hogy destabilizálja az iráni rendszert, megteremtve annak a körülményeit, hogy egy ellenzéki csoport vagy a lakosság jelentős része föllázadjon. Bár azért ezzel kapcsolatban is sok kérdőjel merülhet fel” – jegyezte meg Szalai Máté, és hozzátette, nem látni olyan ellenzéki csoport, amelyik erre képes lenne, vagy akarná. A szakértő szerint az iráni lakosság most megtámadva érzi magát, és ésl függetlenül attól, hogy milyen kapcsolata van a rezsimmel, nem fog vele szemben felkelni, legalábbis most még ennek semmi jele nem mutatkozik.

Ami Irán katonai képességét illeti, a kutató kifejtette: a korábbi becslések arról szóltak, hogy a perzsa államnak körülbelül 1500-2000 ballisztikus rakétája van, amit fel tudna használni Izraellel szemben. Ha ezeket egyszerre kilőnék, az olyan mértékű támadás lenne, amit rengeteg sikeres találat kísérne. De Irán nem akarja egyszerre ellőni az összes rakétáját, a válaszcsapásokban, amelyeket eddig Irán hajtott végre Izraellel szemben, az első volt a legerőteljesebb, ahol kicsivel több mint száz rakétát lőttek ki.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy nem tudni, Izrael hány rakétát pusztított el korábban Iránon belül, ezért az sem tudható, hogy jelenleg hány rakétája van még Iránnak. Annyi látható, hogy az újabb és újabb iráni támadások minthogyha veszítenének az intenzitásukból. „Mintha csökkenne azoknak a rakétáknak a száma, amit Irán fel tud vagy fel akar most használni” – tette hozzá. A nukleáris programot illetően pedig azt mondta, az még nem tart ott, hogy nukleáris fegyvereket fejlesszenek ki, ráadásul nem is tudnák egyelőre bevetni, a mostani támadások azonban arra ösztökélhetik a vezetés, hogy legyen iráni nukleáris fegyver.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×