Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
An iconic oil and gas industry symbol taken at dusk.
Nyitókép: Getty Images

Kirobbanhatnak az olajárak a közel-keleti eszkaláció miatt

A kőolajárak több mint 3%-kal emelkedhetnek, miután Izrael iráni földgázlétesítményeket támadott meg. Közben iráni rakéták megrongáltak egy fontos olajfinomítót Haifában.

A hétvégi iráni eszkaláció miatt az amerikai nyersolaj határidős ára 3,7%-kal, 75,67 dollárra emelkedett hordónként, míg a globális referenciaként szolgáló Brent olaj ára közel 5 százalékkal kerülhet feljebb 78 dollárra - írja a CNBC alapján a Portfolio.

Izraeli pilóta nélküli légi járművek szombaton csapást mértek az iráni Dél-Pars gázmezőre, két földgázfeldolgozó létesítményt találva el. A Dél-Pars a világ egyik legnagyobb földgázmezője. Izrael emellett egy jelentős olajraktárt is megtámadott Teherán közelében. Közben iráni rakéták megrongáltak egy fontos olajfinomítót Haifában.

Értesülések szerint Irán fontolóra veszi a Hormuzi-szoros lezárását is. A Goldman Sachs elemzője rámutat:

a világ olajtermelésének mintegy egyötöde ezen a szoroson keresztül jut el a globális piacokra, ezért a szoros lezárása 100 dollár fölé emelheti az olajárakat.

Helima Croft, az RBC Capital Markets globális árupiaci stratégiai vezetője ugyanakkor úgy látja, hogy nehéz lenne az irániaknak lezárni a Hormuzi-szorost, tekintettel az amerikai Ötödik Flotta bahreini jelenlétére.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×