Infostart.hu
eur:
378.65
usd:
322.52
bux:
124926.16
2026. március 2. hétfő Lujza
Az izraeli miniszterelnöki hivatal felvételén Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök izraeli katonákkal találkozik a palesztinok lakta Gázai övezet déli csücskében levő Rafah városnál 2024. július 18-án. Az izraeli tankok július 20-án Rafah nyugati és északi részén nyomultak előre, a támadásokban legkevesebb harminc palesztin ember halt meg.
Nyitókép: MTI/AP/Izraeli miniszterelnöki hivatal/Avi Ohayon

Támadás végzett az iráni hírszerzés vezetőjével és helyettesével - izraeli bejelentés

Izraeli támadás végzett az iráni hírszerzés vezetőjével és helyettesével – jelentette be Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap egy amerikai médiumnak adott interjúban.

A kormányfő a Fox News hírtelevízió Special Report című műsorának adott exkluzív interjúban a pénteken indult izraeli katonai művelet indokaként említette az iráni vezetés sietségét az urándúsításban az Izrael megsemmisítésére szolgáló atombomba kifejlesztése érdekében. Másik okként Irán ballisztikus rakétagyártásának gyorsított ütemű felfuttatását említette, aminek eredményeként három éven belül Irán éves kapacitása 3600 eszközre növekedett volna és további három év múlva elérte volna a 10 ezret, köztük interkontinentális ballisztikus rakétákkal.

Az iráni atomfegyver-program jelentette veszélyről szólva izraeli hírszerzési értesüléseket említett, amelyek szavai szerint arról szóltak, hogy Iránnak szándéka volt nukleáris fegyvert adni a jemeni húsziknak, amit az izraeli politikus "globális léptékű nukleáris terrorizmusnak" nevezett.

Benjámin Netanjahu azt hangoztatta, hogy az izraeli támadások célpontjai katonai és nukleáris létesítmények, és hozzátette, hogy eddig egy olajlétesítményt ért izraeli találat, ami nem termelőüzem, hanem tároló volt.

Hozzátette, azzal, hogy az izraeli támadások első ütemében az Irán nyugati határvidékére telepített légvédelmi rendszereket semlegesítették, szabad utat nyitottak a légierő számára Teherán felé annak érdekében, hogy precíziós támadásokat hajthassanak végre.

A miniszterelnök elmondása szerint folyamatos kapcsolatban van Donald Trump amerikai elnökkel, és megerősítette, hogy előzetesen tájékoztatták az amerikai vezetést a támadásról. Megállapította, hogy Izrael és az Egyesült Államok "teljes mértékben" egyeztet, de hozzátette, hogy amiként az Egyesült Államok aszerint hozza meg döntéseit, hogy "mi a legjobb Amerikának", úgy Izrael aszerint dönt, ami a túlélését szolgálja. Az izraeli-amerikai kapcsolatok alapjának a "kölcsönös tiszteletet" és "kölcsönös bizalmat" nevezte.

Az iráni külügyminiszter ajánlatát, miszerint Irán elállna a légicsapásoktól, amennyiben Izrael is ezt tenné, Benjámin Netanjahu hiteltelennek nevezte, és megismételte, hogy Izrael célja elvágni Irán útját az atomfegyver kifejlesztése felé. Ugyanakkor megjegyezte, hogy amennyiben Irán elfogadná Donald Trump feltételeit az atomfegyver kifejlesztésére irányuló programjának megszüntetésében, az más helyzetet teremtene.

Arra az amerikai hírügynökségi értesülésre, miszerint Donald Trump amerikai elnök "vétózta meg" Irán legfőbb vezetője, Ali Hameni ajatollah elleni izraeli politikai gyilkosság végrehajtását, Benjámin Netanjahu úgy reagált, hogy "sok hamis tudósítás jelenik meg beszélgetésekről, amelyek soha nem történtek meg", ugyanakkor hozzátette, "megtesszük, amit meg kell tennünk".

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: lángba borulhat az egész Közel-Kelet az iráni háború miatt
aréna

Kis-Benedek József: lángba borulhat az egész Közel-Kelet az iráni háború miatt

Ha Irán túl hevesen támadja az amerikai erőket és az arab országokat a Közel-Keleten, az egész régió lángba borulhat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Irán az Öböl-menti országok elleni dróntámadásokkal és a Hormuzi-szoros lezárásával, a kőolajkereskedelem akadályozásával is feldühítette szomszédait.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
A klímakockázat teljesen átrendezi az agrárium gazdasági logikáját

A klímakockázat teljesen átrendezi az agrárium gazdasági logikáját

Az agráriumban ma már nem az a kérdés, hogy száraz lesz-e az év, hanem az, miként lehet túlélni a tartós vízhiányt és a hőstresszt. A klímakockázat, a szűkülő időablakok és a finanszírozási bizonytalanság egyszerre formálják a beruházási döntéseket, miközben a hazai géppiac látványosan visszaesett, a termelők pedig egyre inkább kivárnak. A Portfolio Harsányi Zsoltot, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetőjét arról kérdezte, mire költenek, és mire nem a gazdák ebben a környezetben – és miért nem halogatható tovább egy országos léptékű, aktív vízstratégia.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×