Az Európai Unió a 2028–2034 közötti időszakra új, többéves pénzügyi keretet készít elő, amely meghatározza a kiadási prioritásokat és a költségvetés méretét. A döntéshozók összetett kihívásokkal néznek szembe, miközben megpróbálják összehangolni a tagállamok eltérő igényeit az EU-szintű célokkal. Az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője az InfoRádióban elmondta: az uniónak válaszokat kell adnia a geopolitikai változásokra, a politikai kérdésekre és a gazdasági, kereskedelmi problémákra. Kutasi Gábor hozzátette: már a tavalyi Letta- és Draghi-jelentésben is kiemelt téma volt az Európai Unió versenyképessége, és mindkét dokumentumban jelentős hiányosságokat, lemaradásokat tártak fel lényeges ipari húzóágazatokban. Az EU különösen a digitalizáció és a zöldítés területén került nagy hátrányba a világ nagyhatalmaival szemben, miközben Brüsszel az elmúlt években leginkább erre a két fő topikra építette költségvetési stratégiáját.

Az egyetemi docens szerint az uniós tagállamok a digitalizációban nem tudják tartani a lépést sem Kínával, sem az Egyesült Államokkal, a gazdasági zöldítés pedig nagyon megterheli a vállalati szektort, legalábbis rövid távon nem túl jók a kilátások. Kutasi Gábor úgy fogalmazott, „mindkét kérdéskört alaposan át kell gondolni”, mert az eredeti elképzelések egyelőre hatástalanok, kevés eredményt tud felmutatni az unió. A zöld átállás fontos törekvés, de a kedvezőtlen tapasztalatok után adódik a kérdés, hogy ennyire erőltetett ütemben kell-e szorgalmazni, miközben a többi nagy gazdasági centrum nem igazán akar foglalkozni a témával. A szakértő a digitalizáció területén pedig azt a kérdést vetette fel, hogy biztosan elég hatékony-e az az innovációs tevékenység, amit az Európai Unió folytat.

A kihívások sora ezzel nem ért véget, hiszen éppen az elmúlt időszakban került középpontba a védelmi politika nagyon jelentős belbiztonsági és katonai vonzattal, továbbá a bevándorlás kezelése is változatlanul napirenden van Brüsszelben. Ezek a szempontok, tételek nem közvetlenül jelennek meg az uniós költségvetésben, hiszen az egyes tagállamok feladata, hogy rendezzék vagy kezeljék a belügyi kiadásokat. Magát az innovációs tevékenységet viszont részben az Európai Unió finanszírozza a tagállamok közötti együttműködésben. Kutasi Gábor úgy véli,

megfontolásra érdemes, hogy „milyen irányba kellene terelni a jövőben a pénzeket”, hogy a különféle célokat hatékonyan szolgálják.

Ugyancsak nagy kihívásnak nevezte a megfelelő források megtalálását, ugyanis ezeket a célokat hosszabb távon is finanszírozni kellene.

A szakértő szerint elengedhetetlenné vált a már meglévő kiadások újracsoportosítása. Felhívta a figyelmet, hogy az uniós kiadások mintegy 40 százalékát mezőgazdasági támogatásokra fordítják, és már több költségvetési ciklussal ezelőtt felmerült, hogy valamilyen módon ezt csökkenteni kellene vagy legalább átgondolni a finanszírozás tételeit. Azt gondolja, ebben a kérdésben lehet majd politikai konfliktus a döntéshozók között, illetve a gazdák elégedetlenségét, haragját is kiválthatja egy-egy kedvezőtlen intézkedés. Kutasi Gábor szerint nem elképzelhetetlen, hogy az unión belül is lesznek komoly nézeteltérések, hiszen központilag várhatóan tagállami hozzájárulást kérnek majd a bevételek bővítésére.

„Eddig az történt, hogy az Európai Unió az összes tagállam által megtermelt jövedelem egy százalékát csoportosította vagy osztotta újra, amit különböző számítások alapján 0,3–0,5 százalékkal meg kellene emelni” – magyarázta az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője.

Természetesen nagymértékben érinti a költségvetést az is, hogy Ukrajna csatlakozhat-e valamikor a jövőben az EU-hoz. Kutasi Gábor szerint nem lehet biztosra venni, hogy a következő néhány évben gyorsított eljárással felveszik a tagállamok közé Ukrajnát, ugyanakkor

nagy valószínűséggel létrehoznak majd egy előcsatlakozási alapot a számára, így akár még előnyösebb helyzetbe is kerülhet Ukrajna a szintén csatlakozásra váró nyugat-balkáni országokkal szemben,

amelyek esetében akadozik a folyamat, és „nem reális, hogy gyorsan felkínálnák nekik a teljes jogú tagságot”.

A szakértő külön kiemelte, hogy a következő költségvetési ciklusban, 2028-tól elkezdődik a Covid idején a negatív gazdasági hatások kezelésére felvett közös uniós hitel törlesztése. Mint mondta, ha ez a folyamat már most beindulna, elvinné a jelenlegi költségvetés egyötödét. Ez megint csak egy olyan körülmény, ami miatt az uniónak növelnie kell a bevételeit, akár tagállami befizetésekkel. Az még nem tisztázott, hogy a hiteltörlesztést mekkora részben kell a tagállamoknak, illetve Brüsszelnek állnia, de Kutasi Gábor szerint egyértelmű, hogy a végén a tagországoknak is kell majd fizetniük, és „nemcsak összegszerűen, hanem a megtermelt jövedelemből is kell majd arányosan adniuk a közös kasszába, hogy a 2028-as költségvetési ciklus el tudjon indulni”.