Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter CPAC
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

„Nem akarok vészjósló lenni, de...” – borús jövőt vizionál a miniszter

A nemzetgazdasági miniszter szerint a jelenlegi uniós vezetés nem képes a versenyképességi fordulat végrehajtására. Nagy Márton CPAC Hungary 2025 konferencián arról is beszélt, hogy az Európai Unió nem fektetett a jövő technológiáiba.

A tárcavezető szerint az európai versenyképesség azért ment tönkre, mert "az EU tönkretette azt", és ehhez a hibás gazdaságpolitikai lépések sora vezetett. Ezek közé sorolta a versenytársaknál szigorúbb, fejlődést korlátozó fiskális politikát, az üzleti logikától mentes túlszabályozást, az elhibázott energiapolitikát és "önveszélyes szankciókat."

Kifejtette: míg az Egyesült Államok és Kína 7-8 százalékos költségvetési hiány mellett fejlesztési célokat finanszírozott, addig az EU ragaszkodott a 3 százalékos GDP-arányos hiánycélhoz. Megjegyezte, hogy ez a konzervatív fiskális politika több száz milliárd eurós forráshiányt eredményezett, miközben a Draghi-jelentés szerint az unió gazdaságainak legalább 700-800 milliárd euró fejlesztési forrásra lenne szüksége.

Rámutatott: 2019 és 2024 között az EU 13 ezer új jogszabályt alkotott, míg az Egyesült Államokban 5 ezret, és az uniós bürokrácia a GDP 1,3 százalékát teszi ki.

Harmadik pontként az elhibázott energiapolitikát és a szankciók negatív hatásait említette. Az orosz gázról való leválás és a német atomerőművek leállítása következtében az EU-ban az energiaárak három-négyszer magasabbak, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában, és a vállalatok közel fele (46 százaléka) szerint a beruházások legnagyobb akadálya a magas gáz- és áramár -fejtette ki Nagy Márton.

Véleménye szerint "lassan eltemethetjük" az unió két vezető iparágát, a gépipart és az autóipart, mert a zöld átállásban az ideológiai kérdéseket nem hangolták össze az iparpolitikával. Kiemelte, hogy a 2035-re kitűzött, a belső égésű motorok kivezetésére vonatkozó cél meghatározásakor az iparági szereplőket nem kérdezték meg.

Az európai autópiac az év első négy hónapjában továbbra sem tért magához: a hagyományos, benzines és dízeles modellek eladásai jelentősen visszaestek. Bár a hibrid és elektromos járművek értékesítése nőtt, ezt elsősorban az olcsó, kompakt kínai autók hajtották, nem pedig a német gyártók modelljei - mondta a miniszter.

"Nem akarok vészjósló lenni, de a következő öt évben eltűnhetnek nagy európai autómárkák"

– fogalmazott.

Nagy Márton szerint mindezek mellett az EU "elfelejtett" befektetni a jövő technológiáiba, mint az MI (mesteréges intelligencia), űripar vagy a chipgyártás, és példák sorával illusztrálta a kontinens lemaradását. Az EU a 64 high-tech iparágból kettőben számít vezető hatalomnak, a mesterséges intelligencia területén működő vezető cégek százas listáján három volt EU-székhelyű, míg 42 amerikai és globálisan a szabadalmi beadványok 17,4 százaléka európai vállalatokhoz volt köthető 2010-ben, ami 2023-ra 10 százalékra csökkent - mondta.

A világ felhőpiacának kétharmadát három amerikai óriáscég uralja, míg az európai vállalatok piaci részesedése Európában is csak két százalék - sorolta, hozzátéve, hogy a vezető hadiipari cégek tízes listáján 2010-ben még három, 2023-ben már csak egy volt európai.

Külön pontként szólt Ukrajna EU-csatlakozásáról és finanszírozásáról is. Úgy fogalmazott: az ország uniós felvétele és az uniós költségvetésből történő évi százmilliárd eurós támogatása tovább rontja a tagállamok versenyképességi kilátásait.

Úgy vélte, a jelenlegi politikai vezetés Brüsszelben nem képes és "nincs is igénye" a versenyképességi fordulat végrehajtására, és így Európa vezető iparágai "eltűnésre vannak kárhoztatva". Csak politikai váltással lehet az európai gazdaságot "levenni a lélegeztetőgépről" - fogalmazott.

Nagy Márton szerint az EU gazdasága mindig is stabil alapokon állt, és ha hozzáértő kezekbe kerül, akkor lehet erre építeni, azonban minden politikusnak meg kell értenie, hogy ha nem megy a gazdaságnak, akkor nem lesznek költségvetési bevételek, és akkor nem lehet költeni oktatásra, egészségügyre, hadiiparra. Erre csak akkor van mód, ha sikerül "bedurrantani" a gazdaságot - figyelmeztetett.

Elmondta, hogy a magyar gazdaságpolitika azért sikeres, mert munkalapú, családalapú társadalomra épül és vállalkozásbarát.

A versenyképességet helyre kell állítani, az adókat és a bürokráciát nem növelni, hanem csökkenteni kell – ez a magyar út, amivel példát mutathatunk az Európai Uniónak - zárta beszédét Nagy Márton.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Tisza-kormány: véget ért a konfliktusos EU-csúcs, de a legnehezebb viták decemberre maradtak, miközben itthon sorra jönnek a feljelentések

Tisza-kormány: véget ért a konfliktusos EU-csúcs, de a legnehezebb viták decemberre maradtak, miközben itthon sorra jönnek a feljelentések

Péntek este véget ért a brüsszeli EU-csúcs, ahol Magyar Péter szerint sikerült minden fontos kérdésben érvényesíteni a magyar érdekeket: a következő uniós költségvetésben egymilliárd euróval többet kapna Magyarország, az ETS2 bevezetését pedig egy évvel elhalasztanák. A legnehezebb pénzügyi kérdésekben azonban nem volt áttörés, a 2028–2034-es büdzsé vitája holtpontra jutott, a végső döntés decemberben születhet meg. A kormányfő Volodimir Zelenszkijjel is tárgyalt a kárpátaljai magyarok jogairól. Itthon a Kisfaludy-program miatt tett feljelentést a kormány, a közmédiából 2 milliárd forintnyi eszköz tűnt el, a minimálbér jövő évi emelése pedig a tervezett 14 helyett 6 százalék alá csökkenhet. Cikkünk folyamatosan frissül a szombati legfrissebb kormányzati fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×