Az Európai Unió költségvetésének több kockázata is van és a jövőben is erre lehet számítani – hangsúlyozta az InfoRádióban Petri Bernadett, a közvetlen uniós forrásokért felelős miniszteri biztos, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője. Mint mondta, az uniós költségvetésnek a jelenlegi állapotában elsősorban az a kockázata, hogy nem látható jól, hogy az Európai Unió mire használja fel azokat a forrásokat, amiket meghatároz a különböző programokra, hiszen nincsen olyan módszer, mechanizmus, ami ezt ellenőrizhetővé tenné.

„Azt is jól látjuk, hogy mennyi visszaélés van ezekkel a költségvetési forrásokkal, ami azért azt sejteti, hogy szükség lenne valami a fajta ellenőrzésre, mert ebben úgy tűnik, hogy az EU intézményei bármit megtehetnek” – tette hozzá. Ami pedig a jövőt illeti, jól látszik egyfajta központosításra törekvés, direktebb hatalmat akar gyakorolni Brüsszel arra, hogy a pénzeket miként ossza el – vélekedett.

Petri Bernadett kitért az EU által tervezett mintegy 800 milliárd eurós hitelfelvételre is. Szavai alapján ebben a stádiumban a kockázata az, hogy nem lehet látni a hátterét, hogy miből jön a pénz, illetve hogy milyen szintű eladósodással jár. Megismételte: megfontolt döntés akkor születhet a kérdésben, ha nagyobb transzparenciát biztosít az Európai Bizottság, mint korábban a helyreállítási alapnál. „Egy hosszú távú hitelfelvételről van szó, ami több évre összekapcsolja az európai szereplőket, miközben nem látható, hogy milyen feltételei lesznek a visszafizetésnek” – mondta.

A Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője hangsúlyozta, hogy az uniós kutatás-fejlesztési támogatások felhasználásán érdemes lenne korrekciókat végrehajtani, ugyanis – bár nem hatalmas pénzösszegről van szó – számos olyan forráskihelyezés van, amely nem a valódi kutatás-fejlesztési célokat szolgálja. Példaként említette a különböző NGO-kezdeményezéseket finanszírozó kihelyezéseket, ahol ideologikus vagy akár jogállamisággal kapcsolatos propagandát terjeszt az Európai Bizottság, ahelyett, hogy a kutatásfejlesztést támogatná.

Petri Bernadett jelezte azt is, hogy a kelet-európai országok nehezebben tudják lehívni a közösségi forrásokat, vagyis földrajzi aránytalanságok tapasztalhatók az elosztás kapcsán. Mint mondta, regionális szempontból vizsgálható, hogy hogyan teljesítenek a régiók a pénzlehívásban; ennek alapján a top 20 EU-régió viszi el a források több mint a felét, és a fennmaradó 230 osztozik a maradékon, tehát jól látszik, hogy mekkora regionális aránytalanságok vannak.

Hozzátette: emellett egy kelet–nyugat megosztottság is tapasztalható, a délnyugati országok sokkal több pénz tudnak lehívni, mint a közép-kelet-európaiak. „Erre lehetne intézkedéseket hozni az Európai Bizottság részéről, például olyan megoldások is rendelkezésre állhatnak, ahol a lehívásban nem annyira jól teljesítő országokat kötelező bevinni a konzorciumba, hiszen ez azt segítené elő, hogy az ő megjelenésük ezáltal nagyobb arányban lenne, mint amilyen az eddigiekben” – magyarázta a miniszteri biztos, kiemelve: mielőbbi lépésekre van szükség annak érdekében, hogy a keleti és a nyugati tagállamok közötti aránytalanságok csökkenjenek.