Infostart.hu
eur:
382.09
usd:
327.96
bux:
108922.07
2025. december 8. hétfő Mária
Friedrich Merz kancellárjelölt aláírja a február 23-i előrehozott parlamenti választások után kidolgozott német kormánykoalíciós megállapodást Berlinben 2025. május 5-én. A Merz vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU), valamint a Szociáldemokrata Párt (SPD) 18 tagú koalíciós kormánya május 6-án tesz hivatali esküt, amennyiben megkapja a parlament támogatását.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Szakértő: ez egy külpolitikai német kancellárság lesz, amelynek azonnali eredményeket kell produkálnia

Donald Trump megítélése Németországban rossz, és innen kell Friedrich Merznek javítania, hisz ő mindig a transzatlanti partnerséget állította politikájának a középpontjába; az InfoRádiónak nyilatkozó Németország-szakértő szerint az eddigi hirtelen és látványos reakciók az amerikai lépésekre kivárásra váltanak majd, miközben az ország gyors eredményeket várna már a startvonalon sem túl népszerű kormánytól.

Megtartotta a Jólét mindenkinek kezdetű szűzbeszédét a Bundestagban egy héttel a beiktatása után Friedrich Merz német kancellár, aki hangsúlyozta, hogy az SPD-vel kötött koalíciós megállapodásnak megfelelően vállalja a felelősséget Németország biztonságáért és gazdaságának megszilárdításáért.

Világpolitika

Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója az InfoRádióban azt emelte ki Fritz Merz szűk egy órás beszédéből, hogy az a kihívásokról szólt, az első felében külpolitikai témákat érintve, ami arra utal: ez egy külpolitikai kancellárság lesz, ami

  • Ukrajnáról
  • Izraelről
  • "a legnagyobb konvencionális hadseregről

szól majd.

A beszéd második fele szólt belpolitikáról Bauer Bence szerint, és itt is volt új elem, amivel "rálicitált" korábbi ígéreteire: már nyáron érezni fogják az emberek a gazdasági és migrációs fordulat pozitív hatásait, ezért magasra került a léc.

A szakértő külön kitért a hadsereg erejét övező vitákra, amelyek középpontjában az áll, hogy lehet-e Németország vezető erő.

"Az aktuális geopolitikai hívások közepette azt gondolják, hogy most úgymond a történelem jó oldalán állnak, és erősíteni kell a hadsereget, kiváltképp az Oroszország viszonylatában; úgy vélik, hogy Oroszország nagy fenyegetést jelent akár Németország biztonságára nézve is, és már csak ezért is építik ki a hadsereget" - fejtegette.

Ismert, nincs már a hadikiadásokra "adósságfék", gyakorlatilag korlátlanul tudnak hitelt felvenni most a németek is arra, hogy a hadsereget építsék, fejlesszék, a szakértő szerint ezt a lehetőséget ki is fogják használni, mivel "Németország Oroszországot ellenségnek tekinti", és konfrontatív külpolitikát is folytat majd, Ukrajnát támogatva.

Bauer Bence ugyanakkor azt is megjegyezte, mondjon bármit is az új kancellár, "meg kéne talán várni, hogy a béke- vagy tűzszüneti tárgyalások eredménye mi lesz", illetve hogy a nagyhatalmak hogyan látják a helyzetet.

A nagyhatalmak között is kiemelten fontos az amerikai vélemény. Mint a szakértő emlékeztetett: a februári fehér házi "kardzörgetés" Donald Trump és Volodimir Zelenszkij között még azt sejtette Németország számára, hogy "Amerika cserben hagyja szövetségeseit", amire Európában azonnal reagáltak - többek között az adósságfék elengedésével és egy grandiózus támogatási csomaggal Ukrajna számára. A helyzet egészéből Bauer Bence szerint az derül ki, hogy Németország nem igazán tudott mit kezdeni Donald Trump kezdeményezéseivel, így aztán a kancellárváltással "most először egy kis kivárás lesz".

"Az viszont biztos, hogy Donald Trump megítélése Németországban rossz, és innen kell Friedrich Merznek javítania, hisz ő mindig a transzatlanti partnerséget állította politikájának a középpontjába" - szögezte le.

Migráció

A migrációs téma beszédbeli "alulkezelésével" kapcsolatban Bauer Bence megjegyezte: "ha ég a ház, kényelmesebb elutazni", de inkább az látszik, hogy a kancellár kezdésként világpolitikai kérdéseket helyezett fókuszba, kerülve a belpolitika nehézségeit.

Ami a koalíciós tárgyalások után kiderülhetett:

  • növelnék a kitoloncolások számát
  • csökkentenék a másodlagos menedékstátusszal rendelkezők családtagjainak az érkezését
  • csak 5 év után szerezhető állampolgárság az eddigi 3 helyett
  • menedékkérők határon történő megállítása.

Bauer Bence szerint ugyanakkor ez nem egy átfogó intézkedéscsomag, a "hangulatjavítás" azt lehet hivatott elkerülni, hogy hogy gyorsan destabilizálódjon a kormány, és az erős ellenzéki AfD tovább népszerűsödjön. Itt jegyezte meg, hogy az új kancellár - akinek a megválasztása eleve csak a második fordulóban volt sikeres - kormánya "historikusan a legrosszabb támogatottsággal indul, már 70 százalék gondolja úgy, hogy Friedrich Merz nem szavahihető, és a koalíció is csak 40 százalékot kapna - 25 CDU-CSU, 15 SPD".

A szakértő márpedig arra is rámutatott, hogy jövőre 6 tartományban helyi választás lesz, ott kiderülhet, melyik Németország első számú politikai ereje.

Vezető szerep

Annak pedig szerinte természetesnek kellene lennie, hogy Németország az EU vezető hatalma, csakhogy ezt a szerepét az ország "elhanyagolta" a saját belső nehézségei miatt, Franciaország mellett már Lengyelország feltűnik, e három ország alkotja a weimari háromszöget - kérdés, hogyan fogadja el Európa ezt a köteléket, benne Németország vezető szerepét.

Ráadásul "olyan még nem volt, hogy már harmadik évben nincsen gazdasági növekedés, a lakosság bizalma ilyen mélyponton van, ennyi a krízis", vezető márpedig akkor lehet egy ország, ha jó a gazdaság, bizalommal teliek az emberek és erős a belső kohézió.

Nehéz tehát a start, gyorsan kell eredményeket produkálni úgy, hogy a koalíciós szerződés sem "túl jó".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×