Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.83
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Friedrich Merz, a februári választásokon győztes Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és kancellárjelöltje a párt vezetőségi ülésén Berlinben 2025. március 10-én. Két nappal korábban megállapodás született a koalícióalakításról tartott egyeztetéseken a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU, valamint az eddig kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) között, utat nyitva az érdemi koalíciós tárgyalásoknak. Merz április 20-áig szeretné megalakítani a kormánykoalíciót.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Friedrich Merz: Németország rendkívüli kihívások előtt áll

Rendkívüli érdeklődés előzte meg az új német kancellár első, a Bundestagban elhangzott kormánynyilatkozatát. Csaknem ötvenperces expozéjában Friedrich Merz az általa vezetett koalíciós kormány külpolitikájáról, a migrációról és nem utolsó sorban a gazdaság fellendítésének szükségességéről beszélt.

A kormánynyilatkozat bevezetőjének különös színfoltja volt, hogy a konzervatív kancellár korábbi nézeteltéréseik ellenére meleg szavakkal mondott köszönetet elődjének, a szociáldemokrata Olaf Scholznak, aki immár egyszerű tagja a Bundestagnak. Merz mindenekelőtt azt az erőfeszítést emelte ki, amelyet a tavaly novemberben megbukott hárompárti Scholz-kabinet Ukrajna támogatásért tett. Külön köszönetet mondott a demokratikus és békés hatalomátadásért.

A kancellár ugyancsak a bevezetőben hangsúlyozta azt, hogy az SPD-vel kötött koalíciós megállapodás jelszavának címében foglaltaknak megfelelően vállalja a felelősséget Németország biztonságáért és gazdaságának megszilárdításáért. Utalt arra, hogy 85 millió német kancellárja kíván lenni, és egységre szólított fel. Az ország – mint fogalmazott – rendkívüli kihívások előtt áll, és ez összefogást igényel.

A 69 éves politikus expozéjának következő részében a biztonság megszilárdításáról és ettől elválaszthatatlanul külpolitikai kérdésekről beszélt. Első helyen Ukrajna támogatását emelte ki, nyomatékosan utalva ugyanakkor arra, hogy Németország a jövőben sem lesz háborús résztvevő . A kormánynyilatkozatban rendkívül élesen bírálta Oroszországot, hangoztatva, hogy százezrek vesztették életüket a több mint három éve tartó háború kirobbanása óta. Hangsúlyozta, hogy

tartós és igazságos békére van szükség, mégpedig mielőbb, az orosz agresszió nem tűrhető tovább.

A kancellár ezzel összefüggésben kiemelte az európai szolidaritás szükségességét. Ukrajna jövője meghatározó lehet az ez európai kontinens jövője miatt is. A mielőbbi béke kulcsfontosságú az európai béke szempontjából is – tette hozzá

Itt kiemelte a NATO-n belüli együttműködés szükségességét is, utalva az Egyesült Államok és személy szerint az amerikai elnök, Donald Trump szerepvállalására. Emlékeztetett arra, hogy a napokban két alkalommal is telefonon egyeztetett az Egyesült Államok elnökével. Hangsúlyozta az Európa és az Egyesült Államok közötti partnerség szükségességét.

Németország Merz szerint a jövőben arra törekszik, hogy az eddiginél nagyobb szerepet vállaljon az európai béke és összefogás előmozdításában. Utalt arra, hogy mindenekelőtt ezt a célt is szolgálta egy nappal kancellári beiktatását követő franciaországi és lengyelországi látogatása.

Németország megbízható és erős európai partner kíván lenni

– szögezte le a kancellár.

A külpolitikát illetően külön is hangsúlyozta Izrael támogatását, emlékeztetve a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok 60. évfordulójára, amit az izraeli államfő berlini látogatása is fémjelzett. Merz megerősítette hogy Izrael támogatása Németország állami érdeke, és a jövőben is elutasítja az antiszemitizmus minden formáját.

A kancellár határozottan elítélte a Hamász palesztin terrorszervezet 2023. október 7-i Izrael elleni támadását. Sürgette ugyanakkor a gázai övezet lakosságának humanitárius megsegítését.

A kancellár nyilatkozatában hangsúlyosan, de viszonylag röviden foglalkozott a menekültek befogadásával, illetve az illegális migráció szigorításával. Emlékeztetett arra, hogy Németország a múltban is olyan befogadó ország volt, amely üdvözölte a beilleszkedő, illetve munkát vállaló, azt megbecsülő menekülteket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez az elmúlt években túlzott terheket rótt az országra. Állást foglalt az illegális bevándorlás meghirdetett szigorítása mellett, hozzátéve ugyanakkor, hogy mindez a szomszédos országokkal egyeztetve történhet.

Az expozé másik nagy részét a gazdaságpolitika tette ki. A kancellár elismerte, hogy az elmúlt két év a recesszióval meglehetősen lesújtó volt az ország számára, és a gazdaság fellendítését ígérte. A legfontosabb célkitűzések között említette a beruházásokat, a vállalatok adócsökkentésekkel történő támogatását, az elavult infrastruktúra felújítását, a mesterséges intelligencia, illetve a digitalizáció előmozdítását, nem utolsó sorban a bürokrácia csökkentését.

Az elkövetkező időszak gazdasági célkitűzései közül az energiapolitika korszerűsítését, a klímavédelmet, továbbá a lakásépítések szükségességét emelte ki. Az említett célokkal, de mindenekelőtt az infrastrukturális beruházások szükségességével említette a hosszú távú hitelfelvéteket is, amit a kormány az előirányzott menetrendnek megfelelően törleszteni fog.

Merz a nyilatkozatban külön is kiemelte a rugalmas nyugdíjrendszer szükségesét, ami – mint utalt rá – az idősek számára lehetővé teszi a nyugdíjkorhatár utáni munkavállalást. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez elválaszthatatlan a fiatal generáció védelmétől, konkrétan attól, hogy a fiatalokra a jövőt illetően túlzott terhek nehezedjenek.

Az expozé gazdasági fejezetével összefüggésben hangsúlyozta, hogy Németország kulcsfontosságúnak tartja a nemzetközi együttműködést, megemlítve az összes kontinenst is. Kiemelte az Egyesült Államokkal való együttműködés szükségességét, és külön említette a Kínával való partnerség fontosságát is. Az ázsiai országgal a kooperáció akadályozó tényezőjeként említette ugyanakkor Kína Oroszország ukrajnai agressziós politikáját támogató politikáját.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×