eur:
401.2
usd:
345.7
bux:
98002.37
2025. június 24. kedd Iván
Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali párt társelnöke és kancellárjelöltje sajtótájékoztatót tart Berlinben 2025. február 24-én, az előrehozott parlamenti választásokat követő napon. Az előzetes eredmények szerint az AfD a második helyen végzett a konzervatív Kereszténydemokrata Unió és bajorországi testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) pártszövetség mögött.
Nyitókép: MTI/EPA/Christopher Neundorf

Keményen megtámadta az új német kancellárt Alice Weidel

A baloldal kancellárjának nevezte első kormánynyilatkozata után Friedrich Merzet a legerősebb ellenzéki párt, az AfD társelnöke.

Megválasztása után először tett a Bundestag képviselői előtt kormánynyilatkozatot az új kancellár. Friedrich Merz az ötvenperces felszólalásában azt mondta, Németország új kormánya a biztonság, a kohézió és a jólét előmozdítására fog törekedni, egyúttal hangsúlyozta: Berlin minden szükséges pénzügyi eszközt felhasznál annak érdekében, hogy Európa legerősebb hagyományos hadseregét felépítse. Azt is közölte, hogy az ország rendkívüli kihívások előtt áll.

A parlamenti pártok közül a Bundestag ügyrendjének megfelelően elsőként a a második legerősebb párt képviselője fejthette ki véleményét a kormánynyilatkozatról. Alice Weidel nem is annyira az expozé tartalmát, mint inkább Merz személyét, illetve megválasztásának előzményeit bírálta. Az AfD társelnöke eleve „bukott kancellárként” jellemezte Friedrich Merzet, utalva arra, hogy Németország háború utáni történetében ő volt az első, aki csak a második körben kapta meg a szükséges többséget.

Weidel szerint önmagában már ez a gyengeségre és a stabilitás hiányára utal.

Alice Weidel a baloldal kancellárjaként jellemezte Merzet, hangoztatva, hogy az SPD és a Zöldek Pártjának támogatásával szerezte meg a szükséges többséget. Élesen bírálta a kancellárt amiatt, hogy a nyilatkozatban teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az AfD követelését az atomenergia újbóli felhasználására és nem utolsó sorban az orosz földgázszállítások felújítására.

Az AfD vezetője bírálta a kancellár, illetve az általa vezetett kormány migrációs politikáját. Weidel szerint az illegális migránsok tervezett, az országhatárokon történő kitoloncolása csak az első lépés, és az országban tartózkodó, az elmúlt időszakban több súlyos bűncselekményt elkövető illegális menekültekkel szembeni határozott fellépést sürgette.

A szociáldemokrata SPD frakcióvezetője, Matthias Miersch a kitoloncolásokat az európai joggal összhangban álló lépésnek nevezte. Utalt a szomszédos országokkal való egyeztetés szükségességére, amit expozéjában Merz is hangsúlyozott. Az újdonsült frakcióvezető koalíciós partnerként pártja nevében konstruktív együttműködést ígért a kancellárnak, támogatásáról biztosítva az expozéban elhangzott, a munkavállalók 15 eurós minimálbérére vonatkozó ígéretét.

Az ellenzéki Zöldek Pártjának frakcióvezetője, Katharine Dröge kiemelte, hogy a kancellár nehéz időkben vette át az ország irányítását, és ezzel összefüggésben mindenekelőtt az ukrajnai háborúra utalt.

Az ugyancsak ellenzéki Baloldal Pártjának (Die Linke) frakcióvezetője, Sören Pellmann szociális érzéketlenséggel vádolta Merzet és az általa vezetett kormányt. A frakcióvezető szerint a kancellár nem említette az országban kialakult szociális válságot. „Olyan kormányra van szükség, amelyik valóban törődik az emberek tényleges problémáival” – hangoztatta a baloldali politikus.

Címlapról ajánljuk
Varga Mihály: csak 2027-ben ereszkedhet az infláció a 3 százalékos jegybanki célra

Varga Mihály: csak 2027-ben ereszkedhet az infláció a 3 százalékos jegybanki célra

Ami a hazai reálgazdaságot illeti, "elhúzódóan visszafogott a teljesítmény", korábban sem egységes szerkezetben - közölte a jegybanki Monetáris Tanács alapkamattartó döntésének háttere ismertetésekor Varga Mihály jegybankelnök. Csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank nyilvánosságra hozza inflációs jelentését. Elöljáróban Varga Mihály elmondta, hogy a toleranciasávba is aligha tér vissza gyorsan a pénzromlás üteme. Az árrésstop kivezetésével kapcsolatban annyit szögezett le: az MNB-nél is olvasnak híreket, de döntésekből indulnak ki.

Resperger István: a háború sokkal fontosabb dolog, minthogy katonákra lehetne bízni

Június 22-én, vasárnap három iráni atomlétesítmény, a fordói, a natanzi és és az iszfahani ellen hajtott végre támadást az amerikai légierő, bunkerromboló bombákkal. A történésekről és azok lehetséges hatásairól, kimeneteléről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.24. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
Tűzszünetet hirdetett Donald Trump, az utolsó pillanatban torpant meg a válaszcsapás - Híreink a Közel-Keletről kedden

Tűzszünetet hirdetett Donald Trump, az utolsó pillanatban torpant meg a válaszcsapás - Híreink a Közel-Keletről kedden

Hétfő este Irán - válaszul a vasárnapi amerikai bombázásokra - rakétacsapást indított az Egyesült Államok katari al-Udeid támaszpontja ellen. Az akcióról Washington előre tudott, veszteségek nem keletkeztek. Hajnalban Donald Trump a Truth Social-ön bejelentette: tűzszünetet kötött Teherán és Jeruzsálem, de a fegyvernyugvás életbe lépése után három és fél órával már szóltak is az izraeli légvédelmi szirénák, mivel Teherán újabb rakétákat indított. Délután Donald Trump elnök újabb tűzszünetet jelentett be. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti harcok legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×