Infostart.hu
eur:
384.24
usd:
330.09
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
A Vatikáni Média felvételén XIV. Leó pápa bíborosi ülést vezet a Vatikánban 2025. május 10-én, két nappal az után, hogy megválasztották a római katolikus egyház fejévé. A 69 éves Robert Francis Prevost amerikai bíboros, Róma 267. püspöke az első amerikai pápa az egyház történetében.
Nyitókép: MTI/EPA/Vatikáni Média

Beszámolt Kocsis Fülöp érsek a pápánál tett látogatásáról

A keleti egyházakkal való kapcsolattartás jelentőségét bizonyítja, hogy XIV. Leó pápa az elsők között azok püspökeivel és híveivel találkozott – hangsúlyozta Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek, metropolita a 250 fős görögkatolikus magyar zarándoklat zárónapján Rómában.

A Hajdúdorog, Miskolc, Nyíregyháza és Szeged keleti egyházmegyéjéhez tartozó zarándokcsoport az olasz főváros egyik legrégebbi és legszebb templomában, a Santa Maria in Cosmedin-bazilikában zárta többnapos látogatását.

A Kocsis Fülöp vezette szertartáson a bazilikát vezető József melkita pátriárka köszöntötte a magyar zarándokokat. Ezt megelőzően XIV. Leó pápa fogadta a keleti egyházak püspökeit, papjait és híveit, köztük a magyar csapatot is.

Kocsis Fülöp elmondta: Ferenc pápa meghívására érkeztek a keleti egyházak püspökeinek, papjainak és híveinek május 11. és 14. közötti jubileumi zarándoklatára, amely

az egyházfő halála miatt végül az új pápa megválasztása utáni napokra esett.

„Indulásunkkor a Vatikán azt jelezte nekünk, hogy az új egyházfőnek sűrű elfoglaltságai miatt nem lesz lehetősége fogadni a világ minden részéből érkező több ezer zarándokot. Utána viszont újabb értesítést kaptunk, miszerint minden protokollt felülírva XIV. Leó pápa úgy határozott, hogy a legelső általános audiencián bennünket fogad” – idézte fel Kocsis Fülöp.

Hangoztatta, hogy maga XIV. Leó pápa is jelentősnek és tudatos döntésnek nevezte, hogy elsőként a keleti egyházak képviselőit fogadta, akik számos szenvedés, üldözés áldozatai.

Kocsis Fülöp a katolikus egyházfő szavait idézve kifejtette: a keleti egyházak tagjai a keresztényüldözés, a háborúk és a migrációs nyomás miatt egyre gyakrabban kerülnek más országokba, és XIV. Leó pápa éppen azt szorgalmazta, hogy a befogadó országok helyi latin egyháza segítse a keleti testvéreket a rítusaik és a saját egyházukhoz való tartozás megőrzésében.

„Az új pápa nagy erővel akarja folytatni a keleti egyházakkal való szoros kapcsolattartást, amelyet elődei, köztük Ferenc pápa indított el.

XIV. Leó hangoztatta, hogy a keleti egyházakért felelős vatikáni dikasztériumot bízza meg a feladattal annak érdekében, hogy a földjüket elhagyó keleti hívek meg tudják őrizni identitásukat, hiszen úgy tudjuk gazdagítani a katolikus egyházat, ha megmaradunk annak, akik vagyunk” – mondta Kocsis Fülöp.

A hajdúdorogi metropolita, érsek úgy vélte, XIV. Leó névválasztását nem kizárólag az indokolta, hogy XIII. Leónak a Rerum Novarum kezdetű szociális enciklikáját tartotta szem előtt. „Ne feledjük XIII. Leó pápának a keleti egyházakról írt Orientalium dignitas kezdetű enciklikáját sem” – hangoztatta Kocsis Fülöp.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×