eur:
398.46
usd:
365.27
bux:
90023.53
2025. március 20. csütörtök Klaudia
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös jelöltje támogatóihoz szól pártja berlini székházában 2025. február 23-án, miután megérkeztek az előrehozott szövetségi parlamenti választás első exit poll-eredményei.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Nagy lépés a német nagykoalíció felé - A "régi" Bundestag bizalmat adott a leendő Merz-kormánynak

Rendkívüli útravalót kapott Németország leendő kancellárja a Bundestagtól, amely utolsó ülését tartotta A német parlament törvényhozásért felelős alsóháza a szükséges kétharmados többséggel jóváhagyta a várhatóan április végén hivatalba lépő nagykoalíciós kormány stabilitási programját, amely ugyanakkor hosszú távra súlyos eladósodást jelent.

A Friedrich Merz vezette CDU a kisebbik keresztény párttal, a CSU-val együtt nyerte meg a február végi előre hozott parlamenti választásokat, koalíciós partnernek ugyanakkor a többség érdekében a nagy rivális, egyben választási vesztes szociáldemokrata SPD-t választotta. Olaf Scholz eddigi kancellár pártja igent mondott, és ennek nyomán jöhet létre egy újabb nagykoalíció.

A két párt az előzetes egyeztetések eredményeként rendkívül merész, a gazdaság és a biztonság megszilárdítását célzó programot terjesztett elő, amely ugyanakkor az ország hosszú távú hitelfelvételi kötelezettségét vonja maga után. A szóban forgó program két legfontosabb eleme két különleges pénzügyi alap (Sondervermögen), amelyek összesen 900 milliárd eurós kiadást jelentenek az elkövetkező évekre. Az egyik 400 milliárd eurós, és a hadsereg, illetve általánosságban a biztonság erősítését célozza, míg az 500 milliárdos infrstruktúrálsi alap alap célja a gazdaság fellendítése és ennek részeként az országosan elavult indaárstruktúra fejlesztése

A legnagyobb akadályt azonban az jelentette, hogy az alapok parlamenti jóváhagyásához szükség volt volt az alkotmányban foglalt, a hitelfelvételeket korlátozó úgynevezett adósságféktörvény egy részének hatályon kívül helyezésére. Az alkotmánymódosításhoz pedig elengedhetetlen volt a kétharmados parlamenti többség, amelyet a leköszön leköszönő Bundestag az ellenzékbe kényszerülő Zöldek pártjának támogatásával még biztosítani tudott. A Zöldek számára ellenszolgáltatásként az infrastrukturáiis alapból 100 milliárd eurót biztosítanak klímavédelmi célokra.

A jövő kedden hivatalba lépő új,a választások eredményeként megalakuló új Bundestagban ez a többség az ellenzéki radikális jobboldali AfD rendkívüli előretörésének eredményeként a leendő nagykoalíció számára már nem lenne biztosítható.

Ezért a Bundestag keddi rendkívüli ülésének rendkívüli tétje a különleges pénzügyi alapok elfogadtatása volt. Ez végül mintegy négyórás parlamenti vita, majd név szerinti szavazás eredményeként a leendő Merz-kormány sikerét hozta, az alapok jóváhagyáshoz elengedhetetlen alkotmány módosításához szükséges kétharmados tübbing megszületett. Eszerint 513 képviselő szavazott az alapok elfogadása, illetve az ehhez szükséges alkotmánymódosítás mellett. Az ellenszavazatok száma 207 volt.

A több órás vita nem csak kemény, de erősen érzelmi töltetű is volt. Ami az utóbbit illeti, mindenekelőtt azért, mert az eddig 736 képviselőből álló Bundestag jövő keddtől 630 tagra "zsugorodik", ami azt jelenti, hogy 106 képviselő búcsúra kényszerült. Köztük a Scholz-kormány legkisebb pártja, a liberális FDP parlamenti tagjai is, akik a politikától visszavonult eddigi pártelnökkel, Christian Lindnerrel az élen a hitelfelvételek, illetve az adósságfék megszüntetésnek legkeményebb ellenfelei voltak.

Nem véletlen, hogy a keddi parlamenti búcsú jegében az FDP politikusai ismételten hangsúlyozták, hogy a leghatározottabban ellenzik az új hitelek felvételét. Ennél jóval keményebben fogalmazott az AfD társelnöke, Timo Chrupalla, aki a német választók becsapásával vádolta a koalícióra törekvő pártokat. Chrupalla szerint a különleges alapokról, illetve ennek kapcsán az esetleges hitelfelvételekről csakis az új Bundestag lett volna hivatott. Hasonló állásponton volt az ellenzéki Baloldal párt (Die Linke) is.

Az előterjesztők, mindenekelőtt Friedrich Merz CDU-elnök és kancellárjelölt, valamint Lars Klingbeil, az SPD társelnöke és az alkancellári tisztség várományosa kiállt a különleges pénzügyi alapok, illetve a hosszú távú hitelfelvételek mellett. Merz - korábbi elutasító álláspontjával szembehelyezkedve - hangsúlyozta a hosszú távú hitelfelvétel szükségességét, ami - mint fogalmazott - elengedhetetlen a gazdaság fellendítése érdekében.

Ami pedig a biztonságot illetve a kancellárjelölt élesen bírálta Oroszországot az Ukrajna elleni háború miatt, ismételten kiállt az ostromlott ország támogatása mellett. Hangsúlyozta, hogy ilyen körülmények között elengedhetetlen Németország biztonságának erősítse.

A Bundestag támogatása után még hátravan a parlamenti felsőház, a tartományok képviselőiből álló Bundesrat kétharmados jóváhagyása, ami szintén nélkülözhetetlen a hitelfelvételek biztosításához. Legfrissebb értesülések szerint a pénteken tartandó szavaláson a korábbi hírekkel ellentétben minden bizonnyal meglesz a szükséges többség.

A legtekintélyesebb gazdasági szervezetek közül több is fenntartásokkal ugyan de támogatásáról biztosította a hitelfelvételi programot. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor számos kérdés még tisztázásra szorul, mindenekelőtt a hitelek forrásait illetően.

Az elemzők ugyanakkor rámutattak arra is, hogy a nagykoalícióra készülő pártoknak egymás között is "forró" témákat kell tisztázni. Ezek között első helyen említették az illegális bevándorlás kérdését, amellyel kapcsolatban a CDU/CSU az SPD-nél jóval szigorúbb fellépést sürget. Ugyancsak jelentősen eltérnek az álláspontok több, a szociális szférát érintő kérdésben. Ugyanakkor aligha valószínű, hogy mindez akadályozhatná a leendő nagykoalíció létrejöttét.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Forma–1, jön Kína! – Más-más kínál esélyt most a négy élcsapatnak

Forma–1, jön Kína! – Más-más kínál esélyt most a négy élcsapatnak

A szezonnyitó Ausztrál Nagydíj után Kínában folytatja a világbajnokságot a Formula-1-es mezőny. Ismét a McLaren az esélyes, igaz, a hátsó szárnyakra vonatkozó előírásokon szigorított a Nemzetközi Automobil-szövetség. Vámosi Péter, a Motorsport Online főszerkesztője az InfoRádióban magyarázta el a részleteket az izgalmas szezonrajt után.

Nagy dolgot kért az ukrán elnök Donald Trumptól

Egyetértett az ukrán energiainfrastruktúrát érintő részleges orosz-ukrán tűzszünetről Donald Trump és Volodimir Zelenszkij, a technikai részleteket a következő napokban Szaúd-Arábiában egyeztetik a tárgyalódelegációk – közölte Fehér Ház szóvivője szerdán, amikor tájékoztatást adott az amerikai és az ukrán elnök telefonbeszélgetéséről.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.20. csütörtök, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×