Döntött a Bundestag, elfogadták az alaptörvényben rögzített adósságfék felpuhítását, Németország így több száz milliárd eurót költ hitelből védelemre és fejlesztésre. A múlt havi választások után koalíció megalakításáról tárgyalásokat folytató Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU), valamint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) 500 milliárd eurós infrastrukturális alapot akar létrehozni, és ehhez enyhíteni kellett az alkotmányban rögzített hitelfelvételi korlátokat.

Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy a döntést még a régi Bundestag hozta meg, amelynek a mandátuma éppen ezzel a szavazással ért véget. A leendő koalíció előterjesztése végül 513 szavazatot kapott, az alkotmánymódosításhoz pedig 489 voks kellett. A számok arról árulkodnak, hogy csak hét képviselő nem támogatta az uniópártok, a szociáldemokraták és a zöldek által kialkudott formulát.

A leendő nagykoalíció megnyerte magának az éppen most ellenzékbe szoruló Zöldeket, de a Németország-szakértő szerint igencsak drágán adták a szavazatukat: az 500 milliárdos infrastruktúra-fejlesztési alapból 100 milliárdot klímacélokra kell elkölteni, "plusz a klímasemlegességet beleírták az alkotmányba, ami azt jelenti, hogy

teljes mértékben a zöld akarat érvényesült, és a CDU beadta a derekát".

Bauer Bence úgy látja, a zöld átállás tovább él majd Németországban, de ennél is nagyobb gond szerinte, hogy végeláthatatlan adósságokba veri magát most az ország. A mostani két alap csak a kezdet, de például a katonai kiadásokat teljesen kivették az adósságfékszabályok hatálya alól, így nincs már felső határ, bármennyi hitelt felvehet a kormány. "El kell búcsúzni attól, hogy Németországban szolidan gazdálkodtak a pénzzel" – jelentette ki a szakértő, és emlékeztetett, hogy novemberben a jelzőlámpa-koalíció 20 milliárd euró miatt bomlott fel, mert a szabad demokraták nem járultak hozzá, hogy az adósságfék rendelkezéseit lazítsák. Most sokkal nagyobb összegek forogtak most a kockán, és ehhez összeállt egy informális fekete-vörös-zöld "Kenya-koalíció", mert a zöldek beleszólást kaptak minden fontos ügybe.

Az MCC Magyar-Német Intézetének igazgatója szerint az is probléma, hogy úgy döntöttek a hitelfelvételről a képviselők, hogy nem lehetett tudni, hogy ezt a pénzt a kormány mire használja majd fel. Ráadásul miközben Németország infrastrukturális lemaradásban van, és szüksége van ezekre a beruházásokra, de a bürokrácia, a lassú döntéshozatal akadályozza ezeknek a terveknek a megvalósítását, hiába kerül most rengeteg pénz a rendszerbe.

"Nagyon képlékeny, hogy egészen konkrétan mire költik a pénzt, és ez az, amit a kritikusok a leendő kormánypártok szemére vetették, hogy nem pontosan definiált adósságba kezd Németország" – mondta Bauer Bence, de jelezte, az igazi kifogás az, hogy elvben nem volt ok a sietségre, az új parlament is dönthetett volna ezekben a kérdésekben, csakhogy ott már a már a most javaslat mellett szavazó három pártnak nincs meg a kétharmados többsége.

Azt azonban megerősítette a szakértő, hogy az alapok rövidtávon mindenképpen pozitív hatást jelentenek majd, hiszen az új források gazdaságélénkítést hoznak, de hosszú távon kérdéses, hogy ezt miként lehet finanszírozni. Németország GDP-arányos államadóssága megugrik, nőni fog a kamatteher is. "Már most tudjuk, hogy a kamatok mértéke emelkedni fog, azaz

a problémákat elodázták, és a jövendő generációkkal fizettetik meg,

ezért is kritizálta élesen a CDU ifjúsági szervezete is ezeket a terveket" – mondta Bauer Bence.

Az alkotmánymódosítást pénteken még a felsőházban, a Bundesratban is meg kell szavazni, ahol a tartományi kormányok képviselői ülnek. A szakértő szerint azok a tartományok nem támogatják majd a javaslatot, amelyekben a CDU, az SPD vagy a Zöldek mellett más pártok is kormányoznak. "Két olyan kormányzat van, amelyben az FDP is benne van – Szász-Anhalt és Rajna-Vidék-Pfalz –, kettő olyan, ahol a BSW is kormányoz – Brandenburg és Türingia – és kettő olyan van, ahol a Balpárt is tag – Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Bréma –, ők nem szavazzák meg, és a döntő Bajorország lesz, ahol viszont hétfőn abban állapodtak meg, hogy végül támogatják a javaslatot. Ha ez lesz a forgatókönyv, hogy csak a hat tartomány nem szavazza meg, akkor meglesz ott is a kétharmados többség, és nincsen már akadálya annak, hogy a nagy adósságcsomagot ténylegesen bevezessék" – mondta Bauer Bence.