Az már többé-kevésbé eldőlt, hogy a február 23-i előre hozott parlamenti választások nyomán Németországot a konzervatívokból és a szociáldemokratákból álló nagykoalíció irányíthatja majd, hacsak a két nagy párt a migráció kezelésének módjában nem rúgja össze a patkót. A választási eredmények tükrében ugyanakkor koalíciós alternatíva aligha létezik, mindenesetre a többi parlamenti párt igencsak megnehezíti a kancellárjelölt, Friedrich Merz dolgát.

Leginkább az a két különleges pénzügyi alap (Sondervermögen), amelyet a koalícióra törekvő pártok közösen hoztak össze. A két alap összesen 900 milliárd eurót irányoz elő részben a hadsereg, illetve a biztonság erősítésére, részben pedig az országos infrastruktúra fejlesztésére. Mivel a szükséges pénzügyi eszközök csak hosszú távú hitelekkel teremthetők elő, a CDU/CSU és az SPD közösen az alkotmányban rögzített adósságfék egy részének hatályon kívül helyezését indítványozta. Ehhez viszont elengedhetetlen az alaptörvény módosítása, amihez kétharmados parlamenti többségre van szükség.

Szerdai értesülések szerint Friedrich Merz elszántásága töretlen annak ellenére is, hogy az alapok elfogadását, illetve az elengedhetetlen kétharmados törvényhozási többséget csakis a már kevesebb mint két hétig regnáló eddigi Bundestag biztosíthatja. Merzcel az élen a konzervatívok és a szociáldemokraták az elmúlt két napban szinte szünet nélkül igyekeztek elnyerni a Zöldek Pártjának támogatását, ami biztosíthatná a szükséges többséget.

A legfrissebb értesülések szerint a Zöldek abban az esetben hajlandók lennének erre, ha a klímavédelem hangsúlyosan bekerül az infrastrukturális alapba.

Az AfD és a Baloldal Pártja, a Die Linke ugyanakkor a karlsruhei alkotmánybíróságnál igyekszik megtorpedózni a két alap elfogadtatását, mindenekelőtt arra hivatkozva, hogy erre a leköszönő Bundestagnak már nincs jogköre. A két párt egyaránt azon az állásponton van, hogy ilyen horderejű, az ország jövőjét meghatásozó döntésre csakis az új Bundestag illetékes, amelynek legkésőbb március 23-ig meg kell alakulnia. Az új parlamentben a nagykoalíció már a Zöldek támogatásával sem rendelkezne az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséggel.

Várható, hogy a karlsruhei testület a legrövidebb időn belül állást foglal az ügyben. Ha a két ellenzéki párt panaszát támogatná, az elemzők szerint gyökeresen új helyzetet teremtene. Egyes szakértők ugyanakkor azon a véleményen vannak, hogy a bíróság nem illetékes ilyen ügyben történő állásfoglalásra.

A CDU mindenesetre már menetrendet is készített a hatalom átvételére. E szerint a koalíciós megállapodást az április 14-én kezdődő, húsvéti héten kellene elfogadniuk a feleknek, miután most csütörtökön hivatalosan is elkezdik a kormányalakítási tárgyalásokat. Ha ez sikerül, akkor

a Bundestag a tervek szerint április 23-án választhatja meg kancellárnak Friedrich Merzet.

Addig azonban még két fontos dátum van. Az első március 13., azaz most csütörtök, amikor a Bundestag első olvasatban foglalkozik a koalícióra készülő pártok programjával, de mindenekelőtt a tervezett két pénzügyi alappal. A következő pedig március 18., amikor a Bundestagnak kétharmados többséggel rá kellene bólintania az alkotmány módosítására, az adósságfék-szabályok megváltoztatására. Ez az utolsó időpint is egyben, mert legkésőbb március 23-tól már az új parlamenté a pálya.

Az április 23-i beiktatási dátumot ugyanakkor elemzők szerint a pénzügyi alapok esetleges elutasítása sem akadályozná, ugyanakkor jelentősen megnehezítené a leendő új kancellár és az általa vezetett nagykoalíció dolgát.