Az elmúlt napokban a legmagasabb fokozatba kapcsolt az új amerikai kormányzat diplomáciai gépezete, hiszen egyszerre tárgyalnak az orosz–ukrán háború, valamint a gázai konfliktus lehetséges lezárásáról. Donald Trump február elején a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy áttelepítené a palesztin lakosságot Egyiptomba és/vagy Jordániába a Gázai övezetből, amely felett elképzelése szerint az USA venné át az ellenőrzést, és idővel megkezdené az újjáépítést. Novák Attila az InfoRádióban elmondta: az amerikai elnök és az izraeli kormányfő egyetértett abban, hogy ki kell zárni a Hamászt a helyzet politikai rendezéséből, de ez a felvetés nagy ellenállást váltott ki az arab országok vezetőiből. A szakértő hozzátette: vélhetően folyik az alkudozás és a nyomásgyakorlás a háttérben, de nem lesz könnyű dolga az amerikai elnöknek a közel-keleti béke megteremtését illetően, ugyanis a legfőbb kulcsszereplő és közvetítő, Szaúd-Arábia mellett Jordánia és Egyiptom sem bólintott rá Washington béketervének összes pontjára.

A történész, kutató emlékeztetett, hogy az amerikaiak által felvetett kitelepítési szándék az izraeli kormánykoalíció jobboldali szárnyának és bizonyos további pártjainak is a politikai agendáját képezi, azt ugyanakkor nem lehet állítani, hogy a teljes izraeli politikai elit támogatását élvezné a javaslat. Novák Attila megjegyezte: tulajdonképpen még azt sem lehet biztosra venni, hogy Donald Trump teljesen komolyan gondolja a gázai kitelepítést, mert nem kizárt, hogy csak a tárgyalási stratégiájának a része. Az amerikai elnök ugyanis abban is gondolkodhat, hogy

különféle eszközöket vet be annak érdekében, hogy aktívabban bevonódjanak a konfliktus rendezésébe az arab országok.

Novák Attila hozzátette: az USA és Izrael szintén egy állásponton van abban, hogy új alkut kell kötni Iránnal a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatban. Az amerikai elnök korábban úgy fogalmazott a Truth Social közösségi oldalon közzétett üzenetében, hogy minél előbb ki kell dolgozni az új atomalkut, és egyben kiemelte: azt szeretné, ha Irán nagy és sikeres ország lenne, de atomfegyverek nélkül. Donald Trump azt is közölte, hogy utasításokat adott arra az esetre, ha Irán merényletet követne el ellene. Mint mondta, ha ez megtörténne, komoly ellentámadással kellene szembenéznie a közel-keleti országnak. Ugyancsak rendeletet írt alá az Iránra gyakorolt nyomás legmagasabb szintre emeléséről. Az elnöki rendelet arra utasítja az amerikai pénzügyminisztériumot, hogy a lehető legnagyobb gazdasági nyomást fejtse ki Iránra szankciókon keresztül, amelyek az iráni olajexportot veszik célba.

A szakértő megjegyezte: egyes sajtóhírek szerint ha nem jutnak egyezségre a felek, akkor a Trump-adminisztráció szabad kezet adhat Izraelnek az iráni atomlétesítmények lebombázására, de Novák Attila szerint érdemes megvárni, milyen eredményekkel zárulnak a jövőbeli tárgyalások, mert nagyon sok még a tisztázandó kérdés.

Ukrajnával vagy Ukrajna nélkül?

Marco Rubio amerikai külügyminiszter közben már megérkezett Szaúd-Arábiába, ahol találkozik Szergej Lavrovval is, a téma pedig természetesen az orosz–ukrán háború lesz közöttük. Hosszú évek óta ez lesz az első magas szintű, személyes találkozó az Egyesült Államok és Oroszország között. Marco Rubio múlt hét végén arról beszélt, hogy a következő hetekben kiderül, valóban szándékában áll-e Vlagyimir Putyinnak a békekötés. Novák Attila emlékeztetett: korábban több európai ország is felajánlotta, hogy megrendez egy amerikai–orosz találkozót, végül Rijád lett a helyszín, ami jelzésértékű választás volt. Az elmúlt napokban ugyanis több amerikai kormányzati szereplő arra tett utalást, hogy Európa, illetve Ukrajna marginális szereplő lesz a tárgyalásokon, már ha egyáltalán részt vehet a különféle egyeztetéseken.

A szakértő szerint Donald Trump vélhetően ezt a kérdést is gyorsan szeretné lezárni, de megint csak behozta azt a szempontot, hogy az amerikai elnök leginkább unortodox tárgyalási technikájáról ismert, és azt alapul véve vélhetően előbb „tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni” az orosz felet, majd „a saját politikai agendáját fogja képviselni”. Novák Attila úgy véli, időnként „meglehetősen ellentmondásos dolgok is vannak a Trump-féle külpolitikában”, mert nem mindenki ugyanazt mondja. Elhangzottak már olyan vélemények is az amerikai kormányzat részéről, hogy valamilyen módon Ukrajnát is be kell vonni a béketárgyalásokba. A szakértő ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy

ha Ukrajnának nem osztanak lapot, akkor gyakorlatilag egy diktátum születne.

Novák Attila azt gondolja, sok még a bizonytalan pont, mert ha az oroszok adott esetben „szabad kezet adnak az amerikai–izraeli párosnak a közel-keleti konfliktus lehetséges lezárását illetően, akkor vélhetően cserébe kérnek valamit, akár Ukrajnával kapcsolatban is, azt viszont most még nem lehet tudni, hogy pontosan mit”.