Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Marco Rubio floridai republikánus szenátor, Donald Trump megválasztott amerikai elnök külügyminiszter-jelöltje a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán a washingtoni Capitoliumban 2025. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Graeme Sloan

Irán atomfegyverei is szóba kerültek

Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Hamász palesztin terrorszervezetről és Iránról egyeztetett Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel jeruzsálemi tárgyalásukon.

"Gondoskodni fogunk arról, hogy a Hamász ne jelentsen veszélyt Izraelre. Világossá tettük, hogy Irán nem rendelkezhet atomfegyverrel" - hangsúlyozta Netanjahu a megbeszélés utáni közös nyilatkozatukban.

"Irán a bizonytalanság forrása a régióban. Donald Trump amerikai elnök egyértelműen kifejtette elképzelését Gázával kapcsolatban: a Hamász nem maradhat ott uralkodó erőként" - közölte az amerikai diplomácia feje.

Közös közleményük elején leszögezték, hogy Netanjahu és Donald Trump "teljes együttműködésben dolgozik". "Közös stratégiánk van, nem lehet mindent közzétenni, beleértve azt a kérdést, hogy mikor nyílnak meg a pokol kapui, ha nem engedik el a túszokat" - jelezte az izraeli miniszterelnök.

Rubio utalt Donald Trump már lejárt határidejű ultimátumára , melyben az összes izraeli túsz szombat délig történő szabadon engedését követelte, és azt hangsúlyozta, hogy a túszoknak már egyértelműen otthon kellene lenniük. "Ez nem lehetőség, hanem meg kell történnie. Ez közös cél, és nagyon szorosan dolgozunk rajta" - ígérte az amerikai külügyminiszter.

A libanoni tűzszünetről Rubio kijelentette, hogy biztosítani kell az Irán támogatását élvező, síita Hezbollah lefegyverzését, Iránnal kapcsolatban pedig azt mondta, hogy ez az ország a bizonytalanság forrása a régióban. "Ők állnak minden terrorszervezet mögött. Bármi, ami emberek millióinak biztonságát fenyegeti, az Irán" - fogalmazott.

Az amerikai diplomáciának a közel-keleti térségbe látogató vezetője az izraeli kormányfő után Gideon Szaár külügyminiszterrel és Jichák Hercog államelnökkel is tárgyalásokat folytatott.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×