Azóta, hogy Donald Trump a múlt héten felvette a kagylót és amerikai elnökként – három év hiátus után – beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, úgy felgyorsultak az események, hogy az érintettek csak a fejüket kapkodták Európában.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kapta a második hívást – amit Moszkvában annak bizonyítékaként látnak, hogy jobbára csak rábólinthat arra, amit rajta kívül eldöntenek. Vagy, ahogy egy brit lap írta: Donald Trump piros-fehér-kék motorjának oldalkocsijában ülhet csak. Források szerint Európában hivatalosan csak Mark Rutte NATO-főtitkárt értesítették.

Zelenszkij a következő nap még udvariasan és méltatóan beszélt az amerikai elnökről. Pedig, az amerikai védelmi miniszter akkorra már közölte, hogy nem reális, hogy Ukrajna helyreállítsa 1991-es határait és NATO-tag legyen. (Utóbbi esetében több, ellentmondó amerikai nyilatkozat is elhangzott). Azt is elmondta: Washington nem fogja automatikusan megvédeni Európát.

Szombaton, a hagyományos Müncheni Biztonsági Konferencia befogadóbb közegében Zelenszkij már levette a kesztyűt Washingtonnal szemben. Az elnököt jobbára „Trumpként” emlegette és azt mondta: „soha nem fogadunk el olyan alkut, amelyet a hátunk mögött kötöttek meg”. Azt sem engedte, hogy Ukrajna Trump javaslata alapján átadja ritka földkincs vagyonának a felét cserébe az amerikai támogatásért – mivel nem kaptak biztonsági garanciákat az ország megvédésre – mondta később.

Beszédes volt, hogy az angolul felszólaló Zelenszkijt álló ovációban részesítették, míg az Európát bevándorlási politikája és a szólásszabadság korlátozása miatt bíráló JD Vance amerikai alelnök pár, gyér tapsot kapott.

Felszólalásában Zelenszkij azt mondta: eljött az ideje hogy felállítsák „Európa Hadseregét”, amely szembe tudna szállni Moszkvával. Utána még egy baráti pódium interjút is kapott Christiane Amanpour-ral, a CNN veterán újságírójával, ami lehetőséget adott neki, hogy odaszúrjon Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek és azt sugallja: nem minden jelenlegi amerikai illetékes érti, mi forog kockán Ukrajnában „és nem minden hang támogatja Ukrajnát”. „Ezen még dolgoznunk kell” – mondta – amivel derültséget okozott a nézőkben.

A dacosan vidám hangulat ellenére a konferenciát az amerikai javaslatok miatti hitetlenkedés és elégedetlenség légköre lengte be – írta a Reuters. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője párhuzamot vont az 1938-as Müncheni Egyezmény – amikor Hitlernek megengedték a Csehszlovákiához tartozó Szudétaföld annektálását a békért cserébe – és a mostani találkozó közé.

Hétfőre egy elméletileg titkos helyszínre rendkívüli találkozót hívtak össze francia, német, olasz lengyel, EU-s és NATO-illetékesek részvételével, de gyorsan kiszivárgott, hogy a helyszín – Párizs. Európa ugyanakkor nem kap széket az Ukrajnáról szóló tárgyalások asztalánál – mondta Keith Kellogg Donald Trump ukrajnai különmegbízottja. Marco Rubio külügyminiszter viszont azt, hogy „a valódi tárgyalásokon” igen. Ukrajna pedig nem lesz ott a várhatóan a héten, Szaúd-Arábiában induló amerikai-orosz tárgyalásokon.