Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 9. szombat Gergely
Friedrich Merz, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke és frakcióvezetője (b) és Christian Lindner, a Szabaddemokrata Párt, az FDP elnöke, volt pénzügyminiszter a törvényhozás berlini üléstermében, mielőtt a parlament bizalmi szavazást tart a kormányról 2024. december 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Szakértő: az AfD harcol a politikai tűzfal ellen, de éppen az emeli a népszerűségét

A közvélemény-kutatások szerint a CDU/CSU pártszövetség nyeri majd a február 23-i német előre hozott szövetségi parlamenti választást. Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint várhatóan nagykoalíció alakul majd, az AfD fog belőle kimaradni.

Jelenleg a kereszténydemokrata CDU/CSU állhat nyerésre a közelgő német előre hozott választásokon, a biztos választók között körülbelül 30 százaléknyi voksát szerezné meg az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint.

"A volt jelzőlámpa-koalíció tagjai, a szociáldemokraták és a zöldek 15-15 százalék körül vannak, míg a szabad demokraták az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöb alatt, 3-4 százalékot teljesítenének, és nem jutnának be a parlamentbe. A radikális jobboldali AfD az egyik legjobb eredményét érné el a mostani mérések szerint, 20 százalékot kaphat, míg 7 százalékon osztozik a két baloldali párt, a Die Linke és a BSW" – ecsetelte Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

A választások után szerinte valószínűleg a kereszténydemokratáknak kell majd koalíciós partnert választani; ők a radikális jobboldallal az együttműködést elutasították, így

  • vagy nagykoalíció jöhet szociáldemokraták és a kereszténydemokraták részvételével
  • vagy kisebb eséllyel egy zöld–kereszténydemokrata koalícióra kell számítani.

Az AfD-vel szembeni politikai "tűzfal" a szakértő szerint "már egyre kevésbé" áll, legalábbis ez tűnik ki a CDU felé áramló kritikákból. Felidézte, hogy a múlt szerdán és pénteken a parlamentben a kereszténydemokraták Friedrich Merz vezetésével együtt szavaztak az AfD-vel, hogy többséget érjenek el. "A háromból csak egy szavazás volt sikeres, tehát nem mondható, hogy a Friedrich Merz által vállalt rizikó bejött" – mutatott rá.

A kereszténydemokraták azonban az AfD-vel nem koordináltak, és nem kérték hivatalosan a párt támogatását, sőt a migrációval kapcsolatos javaslatokba kerültek olyan mondatok, hogy az AfD idegengyűlölő vagy összeesküvés-hívő, de Friedrich Merz, illetve a kereszténydemokrata frakció ennek ellenére elfogadta az AfD támogató szavazatait, mondván, "egy helyes döntés nem válik helytelenné attól, hogy rossz emberek egyetértenek vele".

Stefán Csaba felhívta arra is a figyelmet, hogy az együttszavazást a politikai ellenfelek, főleg a szociáldemokraták és a zöldek kihasználták, és azt mondták, hogy "a kereszténydemokraták megtörték azt a tabut, hogy a szélsőséggel nem szabad együtt dolgozni".

A szakértő szerint az AfD-nek érdeke lenne, hogy a tűzfal leomoljon, ugyanakkor a politikai ellenállás segíti is a párt népszerűségének emelkedését, szerinte mégis inkább a tűzfal ledöntése szolgálhatná inkább az AfD érdekét, mivel kormányozni akar. "Mivel egyedül amúgy sem tudnának valószínűleg még jó sokáig kormányozni, ezért még fontos az AfD-nek, hogy normális pártként fogadják el, mert akkor tudnának koalíciót kötni, ezt viszont egyelőre mindenki kizárja" – magyarázta.

Ennek Stefán Csaba szerint elsősorban az az oka, hogy "meredek" dolgokat mondanak az AfD környékéről, időnként még az unióból való kilépés is felmerül. "Az AfD-ben vannak szélsőségesebbek is, kevésbé szélsőségesebbek is. A párt stratégiája az, hogy önmagát normalizálja, különösen

azóta, hogy Elon Musk beállt az AfD mellé, a radikális üzenetei mérséklődtek.

Most már az Európai Unióból nem akarnak kilépni, inkább úgy fogalmaznak, hogy belülről akarják megváltoztatni. Korábban az AfD azt is mondta, hogy az euró rossz, vissza kell térni a márkához, ez is pont a hétvégén változott meg, Alice Weidel is azt mondta, megmaradhat az euró" – mutatott rá Stefán Csaba.

Donald Trump színre lépése Németországban a szakértő szerint nem számít; mivel ez egy exportorientált gazdaság, így az amerikai protekcionista törekvések alapvetően rosszak Németországnak, mindegy, ki jut hatalomra. Ezenkívül kiemelte, hogy az amerikaiak nyomást gyakorolnak a németekre, hogy zárják le a gazdasági kapcsolataikat Kínával, de ez Németországnak megint csak nem előnyös, mert a német autóiparnak, amely nincs jó állapotban, az egyik fő piaca éppen Kína.

A vámokkal kapcsolatban a "mainstream" pártok szerinte egyetértenek abban, hogy egységes európai válasz kell rájuk, a kereskedelempolitika uniós hatáskörbe tartozik.

"Vannak tervek, de a negatív hatásaival nem nagyon tudnak mit kezdeni, mert a vámok már egy krízisben lévő német gazdaságot érnek el. Különböző kríziskezelő intézkedések, mint a költséghatékonyabb termelési módokat kifejlesztése vagy a termelési költségek csökkentése, már folyamatban vannak" – mondta Stefán Csaba, és hozzátette: hiába egy gazdasági krízis miatt bukott meg a jelzőlámpa-koalíció, azért sem beszélnek gazdasági kérdésekről, mert a késes támadások miatt a jelenlegi német politikai diskurzust szinte egyedül a migráció dominálja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sulyok Tamás: Magyarország csak úgy tud épülni, ha együtt építünk, és nem egymás ellenében
Alakuló ülés

Sulyok Tamás: Magyarország csak úgy tud épülni, ha együtt építünk, és nem egymás ellenében

A köztársasági elnök a képviselők eskütétele után beszédet mondott az új Országgyűlés alakuló ülésén. Arról beszélt, hogy a szolgálat túlmutat a parlamenti ciklusokon, ezért túlmutat a napi vitákon is, valamint hogy a mandátumot szerzett politikusok felelősek lettek az ország minden polgáráért. Beszéde végén azt javasolta, hogy az Országgyűlés Magyar Péter Tisza-elnököt válassza meg miniszterelnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Megalakult az új Országgyűlés: Magyar Pétert jelölték miniszterelnöknek, heti ülések és pótköltségvetés jöhet

Megalakult az új Országgyűlés: Magyar Pétert jelölték miniszterelnöknek, heti ülések és pótköltségvetés jöhet

Különleges időpontban, ma várható az új parlament alakuló ülése, ahol az április 12-i választások eredményeként soha nem látott kétharmados többséggel (141 fővel) rendelkezik a Magyar Péter vezette Tisza Párt. Folyamatosan frissülő tudósításunkban a helyszínről jelentkezünk és számolunk be az Országházban és azon kívül zajló eseményekről. Az ülés délelőtti szakaszában a képviselők és miniszterjelöltek többször is nyilatkoztak a sajtónak, ez alapján már most ki lehet jelenteni: nagyon komoly tempójú törvényalkotás fog zajlani a következő hetekben, hónapokban. Egyszerre kell több fajsúlyos kérdésben is döntést hoznia a kormánynak, majd a parlamentnek. Délután már Magyar Péter lehet az ország új miniszterelnöke, aki két beszéddel is készül megválasztása alkalmából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×