eur:
413.77
usd:
401.89
bux:
81178.25
2025. január 9. csütörtök Marcell
Refugees and immigrants looking for a new hope in life. Silhouette. Column of migrants passing through a tunnel. Abandon your lands for a better future. 3d rendering
Nyitókép: Getty Images

Elemző: nagy fordulat jöhet a migrációs politikában, saját kezükbe vehetik az irányítást az uniós országok

Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta: a tavaly elfogadott uniós migrációs paktum sok fontos kérdésre nem adott választ, ezért vélhetően tagállami szinten keresnek majd megoldást a problémákra.

Kihívásokkal teli év vár Európára 2025-ben, bár a korábbi évekhez képest 2024-ben némileg csökkent az Európába érkező menekültek száma, a közös migrációs politika kudarcai miatt az uniós tagállamok egyre inkább a saját kezükbe vehetik az irányítást – állapította meg elemzésében a Migrációkutató Intézet. A prognózisban a migrációs útvonalak változásait, a kibocsátó országok állapotait, valamint a migrációra adott európai válaszok lehetséges alakulását is vizsgálták.

Gönczi Róbert az InfoRádióban úgy fogalmazott, idén „várhatóan az egyik szemünk sírni, a másik pedig nevet fog”, ugyanis arra lehet számítani, hogy marad a csökkenő tendencia az Európába irányuló migrációs mozgások tekintetében, ugyanakkor a nyomás nem szűnik meg. Hozzátette:

2024-ben az előző évhez képest 40 százalékkal csökkent az Európai Unió külső határain észlelt irreguláris határsértések száma.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) 2024 október végéig összesen 191 900 esetről számolt be. A változás elsősorban a közép-mediterrán és a nyugat-balkáni migrációs útvonal forgalmának csökkenésével indokolható.

Az elemző figyelmeztetett: ez nem azt jelenti, hogy a migráció problémaköre megszűnik, csak arról van szó, hogy az intenzitás csökken. A tanulmány szerint az utóbbi hónapokban az Európába vezető migrációs útvonalak közül csak a nyugat-afrikain volt tapasztalható növekedés, és ez a tendencia a várakozások szerint idén is megmarad. A menekültek ezen az útvonalon Spanyolországot, azon belül is a Kanári-szigeteket közelítik meg jelentős számban, aminek elsősorban a Száhel-övezet instabilitása, illetve a Tunézián át vezető útvonalak lezárása az oka. Gönczi Róbert elmondása szerint ugyanakkor a Nyugat-Afrikából érkező migrációs áramlás adatai még így is messze alulmúlják a Földközi-tenger útvonalainak számait, hiszen utóbbiak voltak a legfrekventáltabbak a korábbi években.

A szakértő az Európai Unió azon lehetséges lépéseiről is beszélt, amelyek rendezhetik a migrációs problémákat. Ennek előzményeként 2024-ben sokkal szigorúbbá váltak a bevándorlási és migrációs politikák az Európai Unió területén, és az elemzés szerint ennek a folytatása várható idén is. Gönczi Róbert felidézte, hogy az utóbbi időben

olyan uniós tagállamok is jelentős változásokat és szigorításokat eszközöltek a migrációs intézkedések terén, amelyek korábban még a liberális bevándorláspolitikát részesítették előnyben.

Külön megemlítette Hollandiát és Svédországot, ahol már migrációkritikus kormány van hatalmon, és úgy véli, Németországban is ebbe az irányba mutatnak bizonyos folyamatok.

Az elemző felidézte, hogy az Európai Unió tavaly fogadta el a migrációs paktumot, amit csak Magyarország és Lengyelország nem szavazott meg, később pedig hazánk mellett Hollandia is mentességet kért az uniós migrációs és menekültügyi politika reformjai alól. Az elemző szerint az EU-tagállamok 2025-ben megpróbálnak felkészülni egy szigorúbb határvédelmi és bevándorlási politikára, leginkább azért, mert a migrációs paktum sok fontos kérdésre nem adott választ, ezért úgy tűnik, hogy tagállami szinten keresnek majd megoldást arra, hogyan csökkentsék a bevándorlási nyomást.

A Migrációkutató Intézet elemzése szerint az Európára nehezedő nyomás nem csökken, Afrika biztonsági problémái, továbbá Észak-Afrika, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia gazdasági nehézségei miatt milliók gondolkoznak azon, hogy elhagyják hazájukat, sokak elsődleges célpontja pedig Európa lehet. Bár az afganisztáni és szíriai helyzet stabilizálódása lehető­ségeket kínál Európa számára, a kibocsájtó régiókban ural­kodó állapotok aggodalomra adnak okot. Az elemzés szerint 2025-ben ezért várhatóan folytatódni fog a 2024-ben már megkezdődött folyamat: az Európai Unió tagországai fokozzák diplomá­ciai erőfeszítéseiket a kibo­csájtó- és tranzitországokkal való megállapodások érdeké­ben, hogy azok tartsák, illetve fogadják vissza a migránsokat. Az európai országok emellett szisztematikusan próbálják megteremteni a jogosulatlanul itt tartózkodók kitoloncolásá­nak jogi feltételeit is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.10. péntek, 18:00
Kőrösi Csaba
a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×