Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 27. vasárnap Adalbert
Angela Merkel német kancellár sajtótájékoztatót tart, miután videokonferencát tartott a tizenhat szövetségi tartomány vezetőinek részvételével Berlinben 2020. május 6-án. Németországban tovább lazítják a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokat  és a járványkitörések helyi elfojtását szolgáló új védekezési rendszert vezetnek be a szövetségi kormány és a tartományi kormányok megállapodása szerint.
Nyitókép: MTI/EPA/DDP/Andreas Gora

Angela Merkel átgondolta: az illegális bevándorlás nem fékezhető meg az EU belső határain

A volt kancellár a könyve egyik bemutatóján beszélt arról, hogy szerinte miként lehetne rendezni a menekültkérdést. Éppen akkor, amikor a pártja bejelentette, hatalomra kerülése esetén elutasítja az illegális menekültek befogadását.

Elemzők szerint különös figyelmet érdemel, ha az az Angela Merkel nyilatkozik az illegális migráció megfékezéséről, akinek kancellársága alatt 2015-2016-ban Németország több mint egymillió menekültet fogadott be. A Willkommenskultur néven ismertté vált merkeli menekültpolitikát azóta is éles bírálatok érik nemcsak saját hazájában, hanem több más európai országban is.

A 70 éves Merkel tizenhat éven keresztül, 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja. Noha az elmúlt években szinte teljesen visszavonult a nagypolitikától, pártja, a CDU rendezvényein sem vesz részt, most mégis sokat szerepel a nyilvánossá előtt Szabadság címmel a közelmúltban megjelent emlékiratai miatt.

A volt kancellár ennek kapcsán több alkalommal is nyilatkozott hivatali idejének föbb kihívásairól, többi között Oroszországról, Ukrajnáról vagy épp az akkori és hamarosan ismét hivatalba lépő amerikai elnökkel, Donald Trumppal fenntartott kapcsolatairól.

Ezúttal az Európát sújtó illegális bevándorlás lehetséges megfékezéséről fejtette ki véleményét Kölnben egy irodalmi fesztiválon, ahol most megjelent kötetét mutatta be. Merkel hangsúlyozta, hogy az illegális bevándorlás problémája nem oldható meg az Európai Unió belső határain. A megoldás szerinte csakis nemzetközi összefogással lehetséges, a kontinens belső határainak lezárásával azonban nem.

"Csak akkor tudjuk felvenni a harcot az illegális bevándorlás ellen, ha együttműködünk a származási vagy a tranzitországokkal" – idézte több hírportál a volt kancellárt. Merkel szerint "belső határainkon" aligha lehetséges a hatékony fellépés, mert az emberek szabad áramlása kerül veszélybe. Ez pedig rendkívül magas ár lenne – tette hozzá.

A volt kancellár visszaemlékezett a 2015-es eseményekre, amikor a Magyarországról Ausztrián keresztül Németországba özönlő menekültek befogadásáról döntött.

A könyvbemutatóval egyidőben vált ismertté a CDU és a CSU előzetes bejelentése arról, hogy hatalomra kerülés esetén elutasítja az illegális menekültek befogadását. A pártszövetség programtervezete szerint a német határokon visszafordítják azokat az illegális migránsokat, akik egy másik uniós tagállamból vagy a schengeni övezetből a menedékjog reményében lépnének be az országba.

Címlapról ajánljuk
Europion kutatás: a többség szerint helyes volt kikérni Magyar Péter mentelmi jogát is

Europion kutatás: a többség szerint helyes volt kikérni Magyar Péter mentelmi jogát is

A szokásos aránynál jóval többen nem tudnak véleményt mondani az ügyészség körüli vitáról. A magyarok relatív többsége egyetért azzal, hogy a Tisza frakciója elveti Szathmáry Zoltán legfőbb ügyésznek jelölését, de eközben támogatják a miniszterelnök mentelmi jogának kikérését. Ez derül ki az Europion friss közvélemény-kutatásából. A részletekről Bojár Ábel, a társaság kutatási igazgatója beszélt az InfoRádióban.

Kiderült, hogy mi a legnagyobb gond a buszsávokkal

Egy friss tanulmány szerint a főváros jelentősebb buszfolyosóinak célzott fejlesztése évente akár 20–30 millió euró társadalmi hasznot is hozhat. A kutatás szerint ehhez még költséges nagyberuházásokra sincs feltétlenül szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Sorsdöntő összefogásról döntöttek az izraeli ellenzéki pártok

Sorsdöntő összefogásról döntöttek az izraeli ellenzéki pártok

Izraelben négy ellenzéki párt – köztük a Van Jövő, az Egyenesen, az Együtt, a Demokraták és az Izrael a Hazánk – együttműködési megállapodást kötött "változás tömbje" néven, egy hónappal a parlamenti választások előtt. A pártvezetők Jaír Lapid otthonában egyeztettek, és megállapodtak abban, hogy nem támadják egymást a kampányban, összehangolják lépéseiket, a közös miniszterelnök-jelöltről pedig csak a választások után döntenek. Három munkacsoportot hoznak létre a szavazómozgósítás, a kormányprogram kidolgozása és a közös kommunikáció érdekében. Naftali Bennett szerint a tömb 63 mandátumos többséget szerezhet a 120 fős kneszetben, míg Netanjahu miniszterelnök és koalíciós partnerei már támadják az új szövetséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×