Pillanatnyilag nem teljesen tiszta kép, hogy az Aszad-rezsim bukása után mi fog történni Szíriában – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Bakondi György. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója emlékeztetett, hogy a hatalomátvétel után az ország új vezetői demokratikus átalakulást akarnak, de azóta az is napirendre került, hogy az Aszad-rendszer felelőseit is felelősségre akarják vonni. Mindez szerinte azért fontos kérdés, mert senki sem tudja pontosan, hogy mi következik, márpedig Nyugat-Európában nagy számban élnek szír menekültek, és egy részük hazakészül, egy részük kivár.
"Néhány jelentős befogadó ország, például Ausztria és Németország is felfüggesztette az újonnan érkező szír állampolgárok menekültkérelmének az elbírálását, ez is azt jelzi, hogy kivárnak az európai országok, hogy végül is merre fordul a helyzet, elindul-e, és ha igen, milyen nagyságrendű menekülthullám, és annak kik lesznek a résztvevői" – mondta Bakondi György, és hozzátette, a korábbi példák alapján akár terroristák vagy olyan is érkezhetnek, akik az előző rendszer katonai, rendőri vagy titkosszolgálati erőiben szolgáltak.
A főtanácsadó beszélt arról a vizsgálatról is, amelynek azt kell kiderítenie, hogy kik és miért terjesztették el, hogy Bassár el-Aszad Magyarországon keresztül menekült el Szíriából. Szerinte komoly kockázata volt ennek az álhírnek Magyarországra nézve, mert a volt szír elnök Budapestre érkezése akár terrorszervezetek figyelmét is felkelthette, és ezért fontosnak tartja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok elvégezzék a vizsgálatot.
Bakondi György kiemelte, hogy különböző forrásokból próbálnak tájékozódni a szíriai helyzet alakulásáról, ebben amerikai, izraeli, uniós és NATO-kapcsolatok is segítenek. Arról is beszélt, hogy érdemes figyelni a Szíriában érdekelt országok, így Törökország, Oroszország v agy az Egyesült Államok nyilatkozatait és tevékenységét. Az első nyilatkozataik szerint az iszlamista lázadók mindenkinek békejobbot nyújtottak, de azóta a főtanácsadó szerint ellentmondásos információk láttak napvilágot.
"A helyzet képlékeny, bonyolult és veszélyes. Épp ezért a biztonsági megközelítésekhez mindenkinek ajánlatos kontrollálni az információkat, hogy dezinformációk ne kerüljenek ki, és ne fenyegessék Magyarország belső biztonságát" – mondta, de hozzátette, Magyarországon a szíriai helyzet miatt egyelőre nincs szükség speciális intézkedésekre.
Szó esett arról is, hogy a Hezbollah és Izrael háborúja elindíthat-e egy újabb menekülthullámot, de Bakondi György úgy látja, ott a nemzetközi erőfeszítések eredményeképpen elért tűzszünet a megoldás irányába mozdította a konfliktust.
Migrációs nyomásról a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, hogy a Magyarországon a határtérségben az egy évvel ezelőttihez képest jóval csökkent a nyomás. Ennek az az oka, hogy míg tavaly tarthatatlan helyzet alakult ki a szerb oldalon, ahol embercsempész bandák között rendszeresek voltak a fegyveres összetűzések, ezért a szerb rendőri erők a határtérségből eltávolították az ott lévő főként afgán embercsempészeket. Emiatt a fő útvonal megváltozott, most a Bosznia, Horvátország, Szlovénia, Olaszország útirány a tipikus.
"Megkezdődött újra bizonyos fokú aktivizálódás. 15 ezer határsértőt fogtunk el az idén a magyar–szerb határon. 130 embercsempész ellen indítottunk büntetőeljárást. Ez viszonylag nagy számnak tűnik, de ha a tavalyihoz képest viszonyítjuk, akkor ez még mindig mérsékelt helyzet" – mondta a szakember, és hozzátette, ebben az is segített, hogy már mélységben sikerült feltartóztatni a migránsokat. Most az okozhat fordulatot, hogy az új útvonal Boszniában magas hegyeken vezet át, és a téli időszakban az nehezen járható. Szintén új helyzetet teremthet Románia és Bulgária schengeni csatlakozása, ezért tervben van magyar, osztrák és román segítséggel a bolgár–török határ kiemelt őrizete.
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt arról is, hogy az orosz–ukrán háborúban most milyen fejleményekre számít. Úgy véli, hogy a folyamat, amelyben a magyar miniszterelnök és a magyar kormányzat aktívan részt vesz, Donald Trump amerikai elnök beiktatása után elvezethet legalább a tűzszünetig, mert "ha van tűzszünet, akkor már lehet politikai tárgyalások során diplomáciai úton egyezkedésekkel kialakítani egy olyan biztonsági garanciarendszert, amelyik elvezethet a háború befejezéséhez". Bakondi György azt hangsúlyozta, hogy a háború és az eszkaláció veszélye világszintet súlyos kockázatot jelent, ezért van szükség a lezárására és egy olyan megállapodásra, amely hosszú távra is biztosítja, hogy ez a tűzfészek ne lobbanjon újra föl.
Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország minden NATO-kötelezettségének eleget tesz, az előírtnak megfelelő összeget fordít a fegyveres erői fejlesztésére, de ha a NATO-tagállamok közösen növelni akarják ezt a tételt, vagy akár más megoldásokat keresni, akkor erről majd döntést kell hozni.
