Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Szíria
Nyitókép: X / Nedal Al-Amari

Szíriai menekültek: sokan kivárnak a hazatéréssel és van aki menekülne Szíriából

Szíriában az Aszad-rezsim brutalitása miatt a lakosság ünnepel és egyelőre nem foglalkozik azzal, hogy egykori dzsihadisták kerültek hatalomra. Miközben Törökországból sok menekült idult haza, az Európában élők kivárnak, a szíriai kisebbségek viszont aggódnak. Szvetnik Endre összefoglalója.

Nagygyűléseken ünnepelték Szíria több városában Bassár al-Aszad rendszerének bukását. „Már azért is börtönbe kerültél, ha valami rosszat mondtál... egész életemben csak elnyomást láttam az Aszad család részéről” – mondták felvonulók az ország második legnagyobb városában, Aleppóban.

Damaszkuszban tömegek vettek részt a hagyományos pénteki imán, majd az Umajad-téren tartott tömegfelvonuláson, ahol bulikat idéző hangulat uralkodott. Szólt a zene és az emberek a zöld-fehér-fekete szíriai ellenzéki zászlót lengették. Egyikük a rajzfilmfigura, Spongya Bob öltözékében jelent meg, mellette azonban a fővárost nagyobb ellenállás nélkül elfoglaló egykori dzsihadista erő, a HTS maszkos fegyveresei masíroztak a tömegben. Az évekig törökországi emigrációban élő szíriaiakat ez sem ijeszti el és tömegesen térnek haza.

Az Európába menekült szíriai közösségek viszont óvatosabbak és kivárnak – annak ellenére, hogy európai országok kezdik leállítani a szíriai menedékkérelmek elfogadását és politikusok hangoztatni, hogy itt az ideje, hogy hazatérjenek a menekültek.

„Akit ismerek, azt mondja, várjunk még” – mondta a Financial Times-nak az 54 éves aleppói Omar al-Hadzsar, aki most német földön él. (Az országban körülbelül 970 ezer szíriai tartózkodik, Angela Merkel volt kancellár 2015-ös döntése nyomán, amellyel megnyitotta előttük a kapukat.) A migráció azonban fontos téma lesz az előrehozott német választásokon és a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a radikális Alternatíva Németországért (AfD) pártok is azt mondják: a szíriaiaknak el kéne gondolkodniuk a hazatérésen.

A németek elsőként állították le hétfőn a szíriaiak által benyújtott új menedékkérelmek elbírálását és követték őket a franciák, a britek, az olaszok és más uniós tagállamok.

Akik haza akarnak térni, azok leginkább az FT által az „aktivista közösség” tagjaként említett személyek, „aki formálni akarják az ország jövőjét”. Mások – például Omar al-Hadzsar – hazavágynak, de az ő két házát például porig rombolták az évekkel ezelőtti aleppói harcokban.

Cipruson 60 szíriai visszavonta a menedékkérelmét, más ottani szíriaiak viszont „súlyos hibának” nevezték a lépést. „Most még nincs állam, nincs rendőrség, hadsereg, Izrael pedig elfoglalta az ország felét” – mondta túlzásokba esve Tabet Abbarrah, az úgynevezett Ciprusi Szabad Szíriai Közösség elnöke. Rómában egy szíriai étterem alapítója, Saza Szaker is korainak tartja a hazatérést. A keresztény vallású menekültek különösen idegesek – „miért mennél haza az ismeretlenbe?”

– kérdezte. Közben az Independent arról írt, hogy még további többezer ember akar elmenekülni Szíriából Libanonba. Ők a kisebbségek tagjai – keresztények, vagy az Aszad-családhoz hasonlóan alaviták, az egykori elit tagjai, de akiket nagy arányban soroztak be a hadseregbe is. Viszont, sokan szegénységben élnek közülük. Attól félnek, hogy az ország új urai nem lesznek toleránsak az irányukban.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×