Infostart.hu
eur:
367.66
usd:
328.16
bux:
141872.44
2026. október 5. hétfő Aurél
Karl Nehammer osztrák kancellár a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételéről szóló törvényjavaslatról beszél egy sajtótájékoztatón Bécsben 2022. január 16-án.
Nyitókép: MTI/AP/Michael Gruber

A kényszer sem elég nagy úr: akadozik az osztrák kormányalakítás

Zsákutcába manőverezte magát Karl Nehammer. Hiába kapott kormányalakítási megbízást az osztrák kancellár, az ország történetének első hárompárti koalícióját nehezen tudja összekovácsolni, de miután elutasította az együttműködést a választást megnyerő osztrák Szabadságpárttal, más lehetősége nem maradt. Vagy jön az új választás.

Nincs könnyű dolga az egyelőre ideiglenesen hivatalban lévő osztrák kancellárnak. A szeptember végi parlamenti választások nyomán Alexander Van der Bellen államfő a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt győzelme ellenére Karl Nehammert bízta meg kormányalakítással. A konzervatív Osztrák Néppárt elnöke, aki 2021 decemberében lett Ausztria kancellárja, koalíciós partnernek az addig ellenzékben lévő szociáldemokrata pártot (SPÖ) és a kis liberális pártot, a NEOS-t (Új Ausztria és Liberális Fórum) választotta.

A koalíciós tárgyalások novemberben kezdődtek. A három párt az első hetekben szakértőkből álló tárgyalócsoportokban igyekezett egyezkedni, és időnként a pártvezetők rövid értékelést adtak. Korábban olyan jelzések láttak napvilágot, hogy az ÖVP, az SPÖ és a NEOS karácsony előtt megállapodásra jut, értesülések szerint azonban az álláspontok különbözősége jelentősen megnehezítette az egyezkedést. Olyannyira, hogy – noha ez egyetlen résztvevő pártnak sem érdeke – elemzők az elmúlt napokban nem zárták ki a hárompárti koalíciós kísérlet esetleges kudarcát sem.

A tárgyaló felek előzetesen december 12-ben szabták meg azt a határidőt, ameddig a szakértőknek tisztázniuk kell, hogy melyek azok a kérdések, amelyekben egyetértenek. A Die Presse című lap úgy értesült, hogy különösen a két nagyobb párt, az ÖVP és az SPÖ között jelentősek a nézeteltérések, különös tekintettel a költségvetés és ezen belül az adópolitika kérdéseire. Nehammer kancellár pártja ugyanis a leghatározottabban elutasítja a szociáldemokraták által követelt vagyon- és öröklési adót.

"Azoktól követelünk nagyobb hozzájárulást, akik a múltban nagyobb hasznot húztak"

– fogalmaznak a szociáldemokraták, amit az ÖVP határozottan elutasít. A Die Presse szerint a két párt ebben a kérdésben "bebetonozta magát".

Az általuk egyaránt "kiközösített", Herbert Kickl vezette Szabadságpárttal egyikük sem hajlandó együttműködni, ez pedig azt jelenti, hogy a nézeteltérések ellenére egymásra utaltak, ha el akarják kerülni az új választásokat.

Az ORF közszolgálati médium ugyanakkor szerdán arról számolt be, hogy Nehammer keresi a kiutat a zsákutcából, és a költségvetés konszolidációja érdekében az adóemeléseket sem zárná ki. A Salzburger Nachrichten című lapnak nyilatkozva egyértelművé tette ugyan, hogy az említett vagyon- és öröklési adó a pártja számára elfogadhatatlan, ugyanakkor felvetette az ingatlanadó megemelésének lehetőségét.

Az ORF úgy értesült, hogy a megegyezés reménye érdekében lekerült a napirendről a koalíciós tárgyalások szüneteltetése.

Az APA hírügynökség által idézett források szerint a három párt vezetője, Karl Nehammer, Andreas Babler és Beate Meinl-Reisinger a hét folyamán egyeztet egymással.

A Der Spiegel című német hetilap Karl Nehammert Olaf Scholz bukott, ugyanakkor ismét hatalomra törekvő német kancellárhoz hasonlította. A konzervatív osztrák pártvezető hatalmon akar maradni, de – mint a lap fogalmazott – meg kell dolgoznia a népszerűségért, ezt a népszerűséget ugyanis alaposan megtépázta a Szabadságpárt, illetve annak vezetője, Herbert Kickl.

Az FPÖ nagy fölénnyel nyerte meg a szeptemberi parlamenti választásokat, és azóta két tartományi választáson is hasonlóan szerepelt. Nem véletlen, hogy Herbert Kickl a kormányalakításról tárgyaló három pártot "a vesztesek koalíciójának" nevezi.

A Der Spiegel szerint Ausztriában egyre többen kérdőjelezik meg a három párt alkalmasságát a kormányalakításra, és sokan "visszasírják" a korábbi kancellár, Sebastian Kurz vezette, az ÖVP-ből és az FPÖ-ből álló koalíciót. Mindennek ellenére Nehammernek "személyes érdeke" fűződik a koalíciós megállapodáshoz – fogalmazott a lap.

Mivel az FPÖ-vel való együttműködést kizárta, és elvetette a korábbi koalíciós partner Zöldekkel való együttműködést is, nincs más lehetősége a parlamenti többség megszerzéséhez

De hasonló cipőben jár a két tervezett koalíciós partner vezetője is, azaz a kompromisszumok "elkerülhetetlenek". Ellenkező esetben új választások lesznek, és a felmérések szerint a szeptemberi eredményhez képes még nagyobb győzelmet aratna az FPÖ – írta a Der Spiegel.

Címlapról ajánljuk
Magasabb lehet a költségvetés hiánya az elemző szerint, aki az RRF-hitelről is beszélt

Magasabb lehet a költségvetés hiánya az elemző szerint, aki az RRF-hitelről is beszélt

Javuló költségvetés vagy súlyos hiány? Szeptemberben 92,8 milliárd forint volt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének hiánya a Pénzügyminisztérium adatai szerint. A számokból az is látszik, hogy a szeptemberi hiány kedvezőbb a tavalyinál, viszont a kilenc havi hiány még mindig meghaladja az 5200 milliárd forintot. A kilátásokat Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője vázolta az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Visszatért a jó hangulat a tőzsdékre

Visszatért a jó hangulat a tőzsdékre

Ma reggel Ázsiában felemás hangulatú kereskedést láthattunk, különösen a japán tőzsde teljesített jól. A jó hangulat Európára is átragadt, ahol szintén felfelé vették az indexek az irányt és ezt a zárásig is megtartották. Idehaza különösen az OTP-re volt érdemes figyelni, ugyanis múlt héten az orosz kivonulás hírére alaposan beleadtak a bankrészvénybe, 40 000 forint alatt is járt az árfolyam. Hétfő reggel egyelőre történt nagyobb elmozdulást a részvényben, a többi blue chip részvénnyel egyetemben a magyar bankpapír is zöldben zárt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×