A romániai parlamenti választásokon vasárnap leadott szavazatokat hétfő reggelre már több mint 99 százalékos arányban összesítették, ez alapján a kormányzó szociáldemokrata PSD győzött (22,74 százalék), de nehéz kormányalakítási tárgyalásokra számíthat, mivel támogatottsága sokkal kisebb az eddiginél. A legnagyobb román ezzel elődpártja eddigi legrosszabb, 1996-os eredményét ismételte meg. A legutóbbi, 2020-as választásokon a PSD a voksok 29 százalékát szerezte meg.
Eddigi nagykoalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága a négy évvel korábbi 25,5 százalékról 14 százalékra zsugorodott. A magát szintén jobbközép pártként meghatározó, korábban centrista, progresszív politikai szólamokat is hangoztató ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) a szavazatok 12,2 százalékát kapta, miután a párt élére a júniusi EP-választáson elszenvedett kudarc után megválasztott Elena Lasconi - az alkotmánybíróság által azóta sem igazolt eredmények szerint - múlt héten bejutott az elnökválasztás második fordulójába.
A baloldali kormánypárton kívül három radikális párt is parlamenti lesz a következő ciklusban, a magyarellenességéről ismert AUR 18,14 százalékot szerzett, a múlt heti elnökválasztás "tiktokos" győztese, Calin Georgescu POT nevű pártja a voksok 6,24 százalékát nyerte, a szintén extrém módon kommunikáló SOS Romania pedig 7,58 százalékig jutott.
Az országos átlagnál magasabb arányban urnákhoz járuló magyarság országos szinten 6,4 százalékos támogatottsághoz juttatta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltlistáit. A legutóbbi népszámláláson az ismert nemzetiségű román állampolgárok 6 százaléka vallotta magát magyarnak. Utoljára a 2000-ben rendezett parlamenti választásokon ért el ennél jobb (6,8 százalékos) eredményt az RMDSZ, amikor népszámlálási adatok szerint Románia lakosságának 6,6 százaléka vallotta magát magyarnak.
A voksok 7,6 százalékát megszerző SOS Romániát a 2020-ban AUR-jelöltként román szenátori mandátumot szerzett, majd az AUR-ból kizárt, rendszeres hangoskodással, botránykeltéssel ismertséget szerző Diana Sosoaca alapította, amelynek jelöltjeként 2024-ben európai parlamenti mandátumot is szerzett. Sosoaca a romániai elnökválasztáson is indult, de az alkotmánybíróság kizárta a jelöltek közül az alkotmányos rend megdöntésére uszító kijelentései miatt.
A 6,3 százalékos eredményt elérő POT a román média szerint az elnökválasztás első fordulójában legtöbb szavazatot szerző , az egykori antiszemita és magyarellenes Vasgárdával szimpatizáló Calin Georgescu mögött álló párt, amelyet Anamaria Gavrila - az AUR listáin parlamenti mandátumhoz jutott, majd a pártból egy év után kilépett, Hunyad megyei parlamenti képviselő alapított 2023-ban. A POT a parlamenti választások előtti héten, a "TikTok-jelöltént" emlegetett Georgescu meglepetésszerű berobbanását követően jelent meg először a közvéleménykutatásokban, mint a parlamenti képviseletre esélyes párt.
Az AUR a voksok 18 százalékát kapta, megduplázva korábbi parlamenti súlyát.
A hétvégén lebonyolított parlamenti választásokon 9 millió 455 ezer választó járult az urnákhoz, ami 52,5 százalékos részvételt jelent. Romániában húsz éve - amióta a parlamenti választásokat nem rendezik együtt a legnagyobb érdeklődést kiváltó elnökválasztással - nem volt 50 százalékot meghaladó részvétel a törvényhozási választásokon. A legnagyobb - 58,8 százalékos - arányban Hargita megyében járultak urnákhoz a választók. Bihar megyében 56,7, Kovászna megyében 53,8 százalékos volt a részvétel.
